Zarándoklat a horvátországi Szent Vér-kegyhelyre

„Ez a zarándokút, amelyet Rajkai István, a kaposvári Jézus Szíve-templom plébánosa álmodott meg, nagyszerű felkészülés és töltekezés azoknak, akik szeretnének közelebb kerülni Jézushoz szent vére és teste által. A zarándoklat mindig különleges esemény. Idén harminckilenc településről csaknem ezren indultunk útnak, hogy lélekben töltekezzünk, és letegyük bűneinket, bánatunkat. Egyházmegyénkhez budapesti zarándokok is csatlakoztak, akiket nagy örömmel fogadtunk” – mondta el Fekete Csaba állandó diakónus, a zarándoklat főszervezője.
A résztvevőket a kegyhelyen Josip Đurkan ludbregi plébános köszöntötte, majd Varga László kaposvári megyéspüspök mutatott be szentmisét. Prédikációjában, amelyet az alábbiakban közlünk, az önátadásról mint Isten szeretetére adott válaszról elmélkedett.
„Nagyon örülök, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való készület második zarándokállomásához érkeztünk. Tavaly is egy Szent Vér-kegyhelyen jártunk, Bátán, és reményeink szerint jövőre is elzarándokolunk majd egy hasonló kegyhelyre. Szemléljük most azt a szeretetet, amelyet a mi Urunk, Jézus Krisztus szent testének és vérének odaadásával mutatott meg nekünk.
A szeretet nem bírta ki a távolságot azoktól, akiket szeret. Teljes közösséget, létközösséget vállalt velünk, és még ennél is tovább vitt bennünket, hiszen a Szentháromság nemcsak közösséget vállalt velünk Jézus Krisztusban, hanem a kenyérben és a vérben nekünk ajándékozta az örök életet.
Akik a kenyérrel és a borral együtt minden szentmisében felajánlják magukat a szenvedélyes szeretetnek, azoknak az életét átformálja a szeretet. Ennek egyik látható gyümölcse, hogy elindulunk a megtört, szenvedő, sebzett és szegény embertársaink felé, akikben Isten éhezi és szomjazza a szeretetet.
Ne féljünk odaadni magunkat! ­Isten nem félt odaadni magát nekünk, pedig ismert bennünket, ismeri bűneinket, sötétségeinket. Tudja, mennyi bűn van az életünkben, de nem fél odaadni magát, mert bízik bennünk. Ezt a bizalmat csak bizalommal tudjuk viszonozni. Ne féljünk rábízni magunkat erre a szeretetre! Ha elindulunk ezen az úton, a Szentlélekre figyelve, annak gyümölcsei lesznek. Megjelenik az életünkben a bátorság, az önmagunkról való megfeledkezés, a másokért, különösen a szegényekért odaadott élet, az öröm, a derű, a jóság, a szelídség, az irgalom, a tisztaság.
A Szentlélek csodálatos gyümölcsöket terem mindenkinek az életében, aki teljesen át akarja adni magát a szentháromságos szeretetnek, semmit sem tartva vissza önmagából. Adjunk hálát ezért a szeretetért, a Szentháromságért, amely megtart bennünket ezen az úton. Legyünk hálásak, de ne csak szavainkkal, hanem a tetteinkkel is. Vegyétek és egyétek Isten szeretetének jelét, az Eucharisztiát! Adjátok oda magatokat Istennek teljesen elégő szeretetáldozatként! A világ várja ezt a szeretetet tőletek, illetve tőlünk, papoktól. Segítsen bennünket ez a zarándoklat, hogy igent tudjunk mondani!”
A szentmise után Máriabesztercére (Marija Bistrica), Horvátország legnagyobb Mária-kegyhelyére indultak a zarándokok, ahol Kiss Iván esperes vezetésével litániával köszöntötték a Szűzanyát.

Forrás és fotó: Kaposvári Egyházmegye

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .