Tanúságtétel a boldogságról a világnak

A szentmise elején Hajdu Ferenc helynök a székeskáptalan, az egyházmegye papsága és hívei, valamint minden megjelent család nevében köszöntötte a születésnapját ünneplő főpásztort. Megköszönte, hogy Spányi Antal családias egyházmegyében gondolkodva különlegessé tette a magyar szentek ünnepét, és példaképet állított a családok elé.
A megyéspüspök homíliájában úgy fogalmazott: soha ilyen fontos nem volt, hogy a családok boldogságot sugározzanak a világ felé. Tanúságot kell tenniük arról, hogy a teremtő Isten elgondolásában a férfi és a nő egymás felé fordulva, egymásban Isten jóságát és szépségét felfedezve, magukat egymásnak ajándékozva, minden gazdagságukkal és gyengeségükkel együtt megtalálják kiteljesedésüket és boldogságukat.
Azt látjuk, hogy napjainkban sokan megkérdőjelezik a családi élet értékét, a nemzetek gyökereit és hagyományait, semmibe veszik sajátos kulturális kincseit. Ezért ma különösen rászorulunk a szentek imádságára. Kiáltsuk bele a világba, hogy nem a nemzet és a család van válságban, hanem az a gondolkodás, amely zsákutcába viszi az emberiséget – buzdított a püspök.
A magyar szent család hitben és szeretetben élve felelősséget vállalt hazánkért. Egy nemzetért élték az életüket – folytatta Spányi Antal. – Fontos, hogy az első szent család példáján megtanuljuk kereszténységünk megőrzését, amelyet ránk hagyományoztak, és az is lényeges, hogy tovább­adjuk utódainknak lelki-szellemi értékeinket, amelyeknek alapja a hit, a család és a nemzet.
Hit nélkül a család gyenge marad, mert elveszíti az iránytűjét, amely Isten felé vezet. A házas feleknek hűségesen ki kell tartaniuk a közös imádságban, életük megszentelésében. Naponta meg kell újítani a házastársi szeretetet, késznek lenni a kapcsolat erősítésére, újra és újra örömet szerezni egymásnak. Ez teszi boldoggá a családot. Ha a családtagokon látszik Isten boldogsága, és kisugárzik a társadalom felé, akkor „erős nemzetté válunk, amelyben boldog családok alkotnak közösséget” – emelte ki a főpásztor.
Spányi Antal püspök Szent István, Boldog Gizella és Szent Imre oltalmába ajánlotta a magyar családokat, közbenjárásukat kérve értük.
„Köszönjük, Istenünk, hogy nemzetünk történelmének kezdetére egy szent családot adtál nekünk: Istvánt, Gizellát és Imrét! (…) Köszönjük mindazt, amit az ő imáikat meghallgatva adtál nekünk, amit ők könyörögtek ki számunkra. Köszönjük áldozatos, de boldog életük példáját! Köszönjük, Urunk, saját családunkat is, amelyben szüleink áldásként fogadtak bennünket, és amelyben felneveltek. Köszönjük a családot, amelyet a már felnőtt gyermekek alapítottak. (…) Adj erőt a házaspároknak a hűségre, a kizárólagos önátadásra, a családi élet örömeinek megélésére. Áldd meg családjainkat, hogy a gyermekek szeretetben szülessenek, biztonságban növekedjenek, és a keresztény élet példáját tanulják meg a szüleiktől.”
A felajánló imádság után a plébániákról érkező családok Spányi Antal püspöktől átvették az egyházmegye ajándékát. Néhány gyermek rajzot készített, és a szertartás végén odaajándékozta alkotását a főpásztornak.

Forrás és fotó: Székesfehérvári Egyházmegye

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .