Szent László-falfestményt tártak fel az erdélyi Somogyomon

A szakember elmondta: néhány társával évek óta önkéntesként járnak vissza a Szeben és Maros megye határán fekvő település középkori templomába, hogy kisebb karbantartási munkákat végezzenek, kicseréljék az eltörött tetőcserepeket – és amikor lehetőség van rá, falkutatást folytassanak. Így állapították meg néhány héttel ezelőtt, hogy a középkori templom belső falain a fehér mészréteg alatt Erdély egyik legösszefüggőbb középkori falfestményegyüttese található, amelynek egyik regisztere a Szent László-legendát ábrázolja.
A somogyomi falfestményen egyelőre csak az üldözési jelenetet sikerült feltárni, a legendaábrázolás mintegy négyötödét még mészrétegek borítják. A Somogyom evangélikus templomában megmaradt falfestmények össz­felülete meghaladja a száz négyzetmétert. A teljes szentély falfestése megmaradt a mészréteg alatt. A templomhajó északi falán négy egymás fölötti regiszterben láthatók figurális falképek. A legfelső regiszter ábrázolja Szent László legendáját – ismertette Kiss Loránd.
A Szent László-legenda képsora általában a szent királynak a nagyváradi várból való kivonulását, a magyar lányt elraboló kun vitéz üldözését, a kun vitézzel vívott csatát, a legyőzött vitéz lefejezését és a pihenés jelenetét ábrázolja. A jelenetek szinte valamennyi ismert ábrázoláson ugyanazok, a falképek csak a részletekben és a festő stílusában térnek el egymástól. Ezért is gondolják, hogy létezhetett egy korai ábrázolás, előkép, amit a későbbi festők igyekeztek utánozni. A legtöbb Szent László-legendát a XIV. század második és a XV. század első felében festették – mondta a restaurátor.
Kiemelte: kevéssé ismert tény, hogy több szász evangélikus templomban is maradtak meg Szent Lászlót ábrázoló falképek. Somogyom közelében Szász­iván­falva és Ecel evangélikus templomában is találhatók hasonló falfestmények: a szászivánfalvit három évvel ezelőtt sikerült teljesen feltárni, konzerválni és – részben – restaurálni. Az eceli Szent László-ábrázolás rendhagyó módon a középkori templom szentélyének az északi külső falát díszítette, és ma a templomhoz később hozzáépített sekrestye padlásterén látható.
Kiss Loránd szerint a szász templomokban őrzött képek azt igazolják, hogy Szent László kultusza nemcsak a Székelyföldön volt hangsúlyos, hanem a történelmi Magyar Királyság más területein is.
Erdélyben arra is van példa, hogy középkori görögkeleti templomok belső falára festettek magyar szenteket – mondta a restaurátor, példaként a Hunyad megyei Kristyor és Ribice ortodox templomait említve.

Forrás: MTI
Fotó: Múlt-kor történelmi portál Facebook-oldala

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..