Létezik-e gyermekhez való jog?

Aktuális bioetikai kérdések, és kiemelten a mesterséges megtermékenyítés állt az orvos, a morálteológus, valamint a Creighton-tanácsadó előadásának középpontjában.
Az egybegyűlteket, köztük az esztergomi szeminárium morálteológiai kurzusának résztvevőit Gáspár István, az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatója köszöntötte.
Az OLI novemberi szakmai napjának orvos előadója, Rojkovich Bernadette, a Magyar Bioetikai Társaság elnöke úgy fogalmazott: nagyon fontos, hogy megindult hazánkban a párbeszéd a mesterséges megtermékenyítés sokakat érintő és bioetikai kérdéseket is felvető eljárásáról, a lombikprogramról. Az erkölcsi válaszadás nem tud lépést tartani a gyors tudományos fejlődéssel, és ez a lemaradás komoly veszélyeket jelent – mondta. Hozzátette, fontosnak tartja azt is, hogy megtanuljunk jól kommunikálni ezekről a kérdésekről, erkölcsi problémákat megfogalmazva, de semmiképpen sem elítélve az érintetteket.
A Budai Irgalmasrendi Kórház osztályvezető főorvosa a mesterséges megtermékenyítés orvosi alapjaival foglalkozott, és bemutatta a Pannon Reprodukciós Intézet által közzétett filmet a mesterséges megtermékenyítésről. Véleménye szerint problematikus, hogy meddőség esetén az orvos az adott párnak azonnal a lombikprogramot ajánlja. Roj­ko­vich Bernadette felhívta a figyelmet az eljárásból fakadó veszélyekre, az ikerszülés kockázatára, a hormonális túlstimulálásra, az esetleges genetikai betegségek kockázatára, a vérfertőzés, a komplikációk és a műhibák lehetőségére. A Magyar Bioetikai Társaság elnökeként úgy fogalmazott, támogatják a CitizenGo petícióját, amelyben arra kérik a kormányt, szenteljen figyelmet azoknak a meddőséggel küzdő házaspároknak is, amelyek egész­ségügyi és/vagy erkölcsi megfontolásból nem vállalják a lombikkezeléseket.
Dervarics-Boros Ágnes a meddőség kezelésének egy másik útját ismertette, a Creighton-módszert, amelyet maga is oktat. Ágnes személyes példájából kiindulva mutatta be az eljárást. Már az örökbefogadás is szóba került köztük, amikor megfogant a kislányuk. Ágnes ma már egy kétéves gyermek boldog édesanyja, és sorstársait Creighton-oktatóként segíti.
A módszerről részletesebben a csa­lad­tervezo.hu oldalon tájékozódhatunk.
Az OLI szakmai napján Roska Péter morálteológus az előtte szólókhoz kapcsolódva két szempontra hívta fel a figyelmet. Arról beszélt, hogy a nemzés testi és lelki valóság egyszerre, és az ember eredete nem szűkíthető le a biológiai valóságra. Elfogadhatatlannak nevezte azt, hogy a lombikeljárásban laboratóriumi keretek között történik meg a két ember egyesülése. Hangsúlyozta azt is, hogy az emberi élet a foganással kezdődik, így az embriók megsemmisítése abortusznak számít. „Keresztény lombik” többek között azért sem létezik, mert az eljárás során nem garantálható az embriófelesleg elkerülése. Roska Péter morális kérdésnek tartja a lefagyasztás eljárását is, amely tárgyiasítja az emberi életet.
A morálteológus felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyház amellett, hogy hirdeti az objektív erkölcsi igazságot, szeretettel áll a gyermekáldásra vágyók mellett, és hagyományában mindig is fontos volt a gyermekáldásért folyamodók megsegítése.