Rózsaeső

Fotó: Lambert Attila

 

Kis Szent Teréz magához vonzza az embereket, és a világ legkülönbözőbb országaiban tölti meg a templomokat. Vonzó a bölcsessége, a hite, a feltétlen bizalma, az életöröme, a szentségnek az az eredeti, mégis nagyon egyszerű „kis útja”, amely szerinte minden ember számára járható. 1997-ben, egyházdoktorrá avatása alkalmából Szent II. János Pál pápa így foglalta össze Teréz tanításának lényegét: „Élete során Teréz új világosságokat, rejtett és titokzatos értelmeket fedezett fel, s az isteni Mestertől megkapta »a Szeretet tudományát«, melyet írásaiban nagy eredetiséggel mutatott be.”
Idén két egymást követő napon, szeptember 29-én és 30-án is megtartották a Rózsaeső imaestet az Örökimádás templomban. A kicsinek éppen nem mondható templomtér kétszer is teljesen megtelt. Miért az elnevezés: Rózsaeső imaest? Nem sokkal halála előtt Teréz így vigasztalta nővértársait: „Mennyországomat azzal fogom tölteni, hogy jót teszek a földön… meglátjátok, olyan lesz, mint egy rózsaeső.”
A Nyolc Boldogság közösség karizmájának egyik alappillére a Kár­mel lelkisége, és Kis Szent Terézt lelki mesterüknek tartják. 1992-ben, Lisieux-ben, a közösség lelkigyakorlatán az egyik testvér azt javasolta, hogy fogják szaván Terézt. Arra hívták meg a jelenlevőket, hogy ott, helyben írjanak levelet Teréznek, s így kérjék közbenjárását a legkülönfélébb szándékaikért. A tapasztalt kegyelmek hatására a Rózsaeső imaestek gyorsan terjedni kezdtek a világ legkülönbözőbb pontjain. Magyarországon 1996 óta szervezik meg ezt az ünnepi eseményt. A programban mindig szerepel előadás Teréz lelkiségéről, tanúságtétel az imameghallgatásokról, levélírás és nagyon sok ének Teréz megzenésített verseivel, szövegeivel.
Idén az Örökimádás templomban Nagy Bálint jezsuita szerzetes pap volt a szombati ünnepi szentmise főcelebránsa, az imaesteken pedig Versegi Beáta-Mária nővér tartott előadást arról, miként élte Teréz „a szeretet tudományát”. A hegedűs hasonlatával élve: Teréz is négy húron tudott játszani, a szeretet valamennyi húrján. E négy húr a jegyesi, az anyai, a gyermeki és a testvéri szereteté. Ezek a képességek valamennyi emberi szív sajátjai, élethelyzettől és életállapottól függetlenül. Ám amint a hangszer húrjait is naponta fel kell hangolni ahhoz, hogy harmonikus dallamok szülessenek, ugyanígy kell tenni a szeretet húrjaival is.
A jegyesi szeretet húrja a szeretetnek azt a tónusát szólaltatja meg, amely a „szeretet beteljesedésére vágyakozik”. Ahhoz, hogy ez tisztán szóljon, újra és újra Isten örök, végtelen és feltétlen szeretetéhez érdemes hangolnunk.
Az anyai/atyai szeretet húrja az életadás megnyilvánulásában bontakozik ki: olyan viszonyulásokban, ahol az élet növekedését segítjük egy másik személyben.
A gyermeki szeretet húrja a bizalomban, a ráhagyatkozásban szólal meg. A testvéri szeretet húrja pedig a mások örömének, javának keresésében hangzik fel. E szeretet, Teréz megfogalmazásában, „mások hibáinak elviselésében áll, abban, hogy egy cseppet sem csodálkozunk gyöngeségeiken, hogy épülünk legcsekélyebb erényeiken”.
Teréz kitette magát a szeretet vonzásának, emberi szeretetképességeinek teljes skáláját megélte. Lelki realizmusát, erejét és derűjét ebből nyerte. Így fogalmaz: „A lángra lobbant lélek nem mond le arról, hogy vágyakozzék szeretetének jogos jutalmára. Éppen ennek a jutalomnak a reményében szeret, másként nem is lenne őszinte a szeretete. A szeretet jutalma pedig a szeretet.”

Forrás: Nyolc Boldogság közösség

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .