Beszélgetés Káel Csaba rendezővel – Hosszú, huzavonákkal teli előkészületet követően, 1875. március 10-én Bécsben mutatták be. A Sába királynője az operairodalom azon népszerű darabja lett, amelyet a világ szinte valamennyi jelentős dalszínháza műsorára tűzött karmestergéniuszok vezényletével, a legkiválóbb énekes sztárok közreműködésével. A keszthelyi születésű, zsidó származású, német anyanyelvű Goldmark Károly (1830–1915) grandiózus alkotása a XX. század harmincas éveitől lassan feledésbe merült. A második világháború után talán ha tízévenként tűnt fel itt-ott nagyobb városokban, afféle kuriózumként, legtöbbször rövidítve, koncertformában előadva. Budapesten még felújították, és 1976-ig műsoron tartották. Fischer Ádám vezényletével, 1980-ban a Hungaroton adta ki első teljes (világpremier) lemezfelvételét… – aztán beállt a csaknem teljes csend. 2000-ben egyszer azért megszólalt a zenedráma a Dohány utcai zsinagógában. Goldmark és a fő mű idei „hármas” jubileuma, a Sába királynője nyári margitszigeti, majd őszi Erkel színházi előadása remélhetően visszahozza a köztudatba az egykor legnépszerűbb „magyar” operát. A rendezővel, Káel Csabával beszélgettünk a „Sába-reneszánsz” esélyeiről…

Faust az Operaházban – Főpróbáról nem szokás jegyzetet írni. Nem ildomos, szabályellenes és inkorrekt, hiszen az csak egy majdnem kész előadás. A közreműködők a premierre tartogatják az energiájukat; az izgalom ilyenkor teljes, az erőbedobás viszont józanmód visszafogott. Gounod Faustjával viszont most nem ez volt a helyzet az Operaházban. A „próba” után azon gondolkodtam, hogy az elmúlt harminc évben hallottam-e valaha élőben ennyire hatásosan e népszerű, „könnyű” francia operát.

Ha a lengyelek – akik joggal lehetnek példaképeink a katolicizmusban – készítenek filmet egy homoszexuális papról, ráadásul teljes egészében állami pénzből, arra érdemes odafigyelnünk. Mondhatni nem nagyon van más választásunk, mint megnézni, mire jutottak a problémával. Szerencsére a film nagyon jó lett. Hogy megnyerte a Berlinalét, a világ egyik legrangosabb filmfesztiválját, nem a botrányos témának szól, hanem a film esztétikai színvonalából evidensen következik.

Megújult a Gát utcai József Attila-emlékhely – A Gát utcában járok, ahol nem is olyan régen (és milyen sokáig) Ferencváros legszomorúbb házai sorakoztak. Csak a kerület ismerői tudhatják igazán, mi mindent kellett a környéken az utóbbi évtizedekben – a ma közkedvelt szóval élve – „rehabilitálni”. Ez a vidék már a múlt század elején is a legszegényebbek által lakott városrész volt. A nyomor és a bűnözés tette hírhedtté. Híressé viszont a költőzseni, József Attila által lett.