Az Osztrák-Magyar Monarchia területén született Husovicében (ma Brno), 1894. május 1-jén. A keresztségben a Helena nevet kapta. Édesapja cipész volt. Kétéves korában a család Bécsbe költözött. Helena eladóként, majd nővérként dolgozott a lainzi közkórházban. Munkája révén ismerkedett meg a ferences nővérekkel, és 1914-ben belépett a közösségbe.
A komolyabb sajtóorgánumok világszerte foglalkoznak a püspöki szinódus eredményeivel. Az olasz lapok többsége a német nyelvi kiscsoport sikereként értékelte, hogy bizonyos nyitás történt az újraházasodott elváltak irányában. Az egyedi esetek vizsgálata alapján a döntés lehetőségét a La Repubblica „német kompromisszumnak” nevezi. Ez megzavarta a konzervatívokat – írja a torinói La Stampa.
Rómában október 23-a és 26-a között zajlott a cigány nép világzarándoklata, melynek fő eseménye a hétfői találkozás volt Ferenc pápával. A nagy római zarándoklat pontosan egybeesik azzal a történelmi eseménnyel, amikor VI. Pál pápa ötven évvel ezelőtt, 1965. szeptember 26-án felkereste a Róma közelében fekvő Pomezia kisváros cigánytelepét és egy nagyon jelentős beszéddel fordult hozzájuk, … Olvass tovább
Beszélgetés Rohmann Ditta csellóművésszel – Rollerrel és csellóval szelte az utcákat, mostanság kislánya vette át a kétkerekű vezetését, maga pedig a hangszert és a bevásárlószatyrokat viszi. Amikor pedig nem a hátán cipeli, akkor teljes testtel és lélekkel játszik a négy-, illetve öthúros csellón, mely nem nehezítője, hanem kiegészítője Rohmann Ditta anyaságának. A fiatal művésznő lakott már Svájcban, Amerikában; három nyelven beszél, férjével, Fassang László orgonaművésszel és kislányukkal pedig valódi zenészcsaládban élnek. Dittával az alkotó család mindennapjairól, az előadó-művészethez szükséges bátorságról és a megtalált hangszer öröméről beszélgettünk.
Összefoglaló a családszinódusról: Ferenc pápa záró gondolatai és a nemzetközi sajtó első reakciói. Halottak napjához kapcsolódva könyvajánlóink a gyászról és annak feldolgozásáról. Interjú Major Balázs arabista-régésszel Szíriáról, a háborúról és a menekültválságról – exkluzív képgalériával.
Aki felkeresi Rómát, biztosan ellátogat a Szent Péter-bazilikához, megnézi a Colosseumot és a Pantheont, végigsétál a Piazza Navonán. A fórumoknak nevezett ókori romok belváros felé eső végén, a Piazza Venezián található a Vittorio Emanuele-emlékmű – melynek gúnyneve írógép. Talán kevesen tudják, hogy a téren álló Palazzo Venezia, mely ma múzeumként működik, egykor az osztrák–magyar nagykövetségnek adott otthont. A tér közelében található a Tizenkét apostol bazilikája.
Major Balázs arabista-régész Szíriáról és a menekültekről – „A szíriai munkánk folytatását mindenekelőtt morális kötelességnek tartom. Közel húsz éve érkeztem először ebbe az országba, ahol tanulmányaim egy részét végeztem, és ahol 2000-ben elindítottuk a Szíriai–Magyar Régészeti Missziót. Ha a boldog békeidőkben ott voltunk, ki kell tartanunk a barátaink, kinti kollegáink és szíriai hallgatóink mellett a nehézségek idején is” – mondja a szíriai Margat váránál folyó – az országban dúló polgárháború miatt jócskán lelassult – munkálatokról Major Balázs régész, aki szíriai és iraki kurdisztáni kutatási programja okán rendszeresen visszajár a térségbe. Abban maradtunk, hogy a projektek újabb fázisairól következő hazatérése után szólunk részletesebben. Most adta magát az aktuális fő téma: „második hazájáról”, a közel-keleti harcokról és a kialakult migránshelyzetről kérdeztem.