A tábor, amely nem ereszt – Csattogó-völgyi mese a testvéri együttlétről
A Pál Feri-táborról igazán hitelesen talán csak egy mesével lehetne beszélni. Mesét kellene kitalálni annak érzékeltetésére, mennyire más ez, mint amiben amúgy élünk, amit naponta megélünk. Egészen más, mint amilyenek mi magunk legtöbbször vagyunk. Lelkesebb, őszintébb, érdeklődőbb, nyitottabb, testvéribb. Nem tudom, mi a titka, de kolléganőm is és én is ott akartunk maradni, és elszomorodtunk, hogy csak egy rövid nap adatik. Pálferis „erőtérbe” kerülni, ez annyit jelent, mint elfogadni és akarni, hogy változtatnunk kell az életünkön. Az alábbiakban azt próbálom bemutatni, hogyan kellene hozzákezdeni.
Hittel és bizalommal – Beiktatták Veres Andrást, a Győri egyházmegye új megyés püspökét
A győri Nagyboldogasszony-székesegyházban július 16-án beiktatták a Győri egyházmegye új főpásztorát, Veres Andrást, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnökét, akit Ferenc pápa a szombathelyi püspöki székből helyezett át a Győri egyházmegye élére.
Sortüzek döreje szédít – A forradalom titkos művészete
A Magyar Nemzeti Múzeum 1956-os, jubileumi kiállítására belépve rögtön megragadta a figyelmemet a néhai Sztálin-szobor jobb kézfejének egészen ép maradványa, egy régi utcatáblával kiegészítve. Milyen hatalmas – futott át az agyamon, és ez csupán a keze volt ennek az irdatlan méretű szobornak. Eredetileg Pécsi Sándor színész tulajdonát képezte, aki elásva tartotta a kertjében, majd a nyolcvanas években a családtól került a Nemzeti Múzeumba.
Vissza az életbe – Az ember, akit Ovénak hívnak
Bizony, cudar dolog a magány, főleg ha nincs kivel megosztanod. Ez a graffiti-falakra való, fanyar és elmés mondat kiválóan foglalja össze az új évezred túlcivilizált nyugati emberének létállapotát, s annyi filmtörténeti előzmény után nemrég újabb, szűk kétórányi nagyjátékfilmes kifejtést is kapott.
Jelentések egy zseni agyából
Matuscsák Tamás Rejtő-könyve és a valóságot elfedő tények – Amikor először hallottam az új Rejtő-könyvről, meg voltam győződve arról, hogy az év szenzációja lesz.
Keskenyebb utakon – Találkozás Szabó Máté rendezővel
A debreceni Ady Endre Gimnázium drámatagozatosaként először a színészet érintette meg. Egy ponton aztán úgy érezte, hogy a színészeknél ő introvertáltabb típus, az elmélet pedig amúgy is jobban érdekli. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen a színházi rendező szak zenés szakirányát végezte el Szinetár Mikós osztályában. Kezdetben mégis inkább a prózánál maradt, mert az volt számára a bizonytalanabb terep. Tanulni akart, és úgy tűnt számára, hogy a prózai színházban több a megválaszolandó kérdés és a kihívás. Szabó Mátéra jellemző, hogy amikor döntenie kell, általában a nehezebb utat választja. A színház és a zene szeretetéről, a művészeti vezetés kihívásairól, valamint aktuális munkáiról beszélgettünk…
Formába önteni az ideát – Beszélgetés Adorjáni Bálint színésszel
A Csíkszeredában született, Pécsen tanult, közgazdászdiplomával is rendelkező színész pályafutása különösebb kanyarok és kitérők nélkül, mégis meglehetősen fordulatosan alakult. Adorjáni Bálint 2008 óta a Radnóti Színház társulatának tagja. Az ottani változatos repertoár kihívásai mellett a filmes feladatok is rendre megtalálják. Az elmúlt években elsősorban Móricz-adaptációkra szakosodott rendező, Vitézy László immár harmadik filmjében játszik főszerepet; A fekete bojtárt nemrég mutatta be a Duna Televízió. A fiatal művész nem a „szokványos” kortárs trendek alapján gondolkodik feladatairól. Tiszteli az előtte járó nemzedéket, inspirálják a „bizonyított” életek és a beteljesített hivatások. Értékes útravalót köszönhet szüleinek. Édesapját – akinek szobrászműhelyében sok időt töltött gyerekként – első mestereként emlegeti. Beszélgetésünket innen, a mester és tanítvány viszony egyéni meghatározásától indítottuk…