Terménybetakarítási hálaadást tartottak Marcaliban, a szőlőhegyen lévő Orbán-kápolna előtt. A szép számban összejött marcali őstermelők és szőlősgazdák bemutatták idei termésüket, és hálát adtak Istennek az idei termésért.
Kisboldogasszony napján égi édesanyánk, Szűz Mária születésnapját ünnepeljük. A máriaremetei kegytemplomot az ő tiszteletére szentelték, a bazilika főbúcsúját ebben az esztendőben szeptember 6-án, vasárnap tartották.
A püspöki konferencia nyilatkozata – „Az evangélium tanításával és XVI. Benedek pápa megnyilatkozásaival összhangban kötelességünknek érezzük, hogy az aktuális társadalmi helyzet egy szomorú erkölcsi problémájával kapcsolatban szót emeljünk a társadalom alapvető értékei és különösen legkiszolgáltatottabb honfitársaink mellett. Miután püspöki konferenciánk tagjai az elmúlt időszakban többször felszólaltak ezekben a kérdésekben, most együttesen is kifejezzük álláspontunkat.
Az esztergomi bazilikában, október 31-én délelőtt kerül sor Meszlényi Zoltán vértanú boldoggá avatására –jelentette be Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek.
Hazatért a máriapócsi kegykép -A péntek esti hálaadó hangverseny és éjszakai virrasztás után szeptember 5-én, hajnali három órakor több ezer zarándok indult el a hajdúdorogi görög katolikus székesegyházból, hogy Kocsis Fülöp püspök vezetésével hazakísérjék a könnyező Mária-ikont.
Vasari és kora kétféleképpen értékelte a festményeket: az itáliaiak, amelyek az értelemhez szólnak, a németalföldiek, amelyek pedig a szívre, lélekre hatnak. Ez a felosztás persze mindig is egyoldalúnak hatott, ráadásul nem számolt az itáliai vagy Itáliában készült tájképekkel, zsánerekkel. Másrészről sok olyan (nemcsak németalföldi) festmény van, amelyet első pillantásra a néző egy egyszerű csendéletnek vagy zsánernek hinne, pedig valójában egy Vanitas-ábrázolás…
Szent Máté apostol és evangélista (Szeptember 21.) – Neve annyit jelent, mint Jahve ajándéka, vagy a hűséges. Kafarnaumban született. A pénzváltóasztal mellől hívta meg őt az Úr, ő az első evangélium szerzője. Sajátos helyzetét mutatja az alábbi részlet az evangéliumból: „Amikor Jézus továbbment, látott egy Máté nevű embert, aki ott ült a vámnál. Szólt neki: »Kövess engem!« Az fölkelt és a nyomába szegődött. Amikor később a házában vendégül látta Jézust, odajött sok vámos és bűnös, és Jézussal meg tanítványaival együtt asztalhoz telepedtek.” Jézus tudatosan vállalta a közösséget a vámosokkal és a bűnösökkel, hiszen maga mondta, hogy a betegeknek kell az orvos. A hagyomány szerint Etiópiában és Perzsiában hirdette az evangéliumot. Etiópiában halt vértanúhalált. Ünnepét azon a napon tartja az egyház, amikor testét a X. század közepén Salernóba vitték át, ahol jelenleg is őrzik.
Liturgikus ünneplésünk alapvetően személyes jellegű, beszédhez kötött, és ezért tekinthető egyfajta szavak által több szinten megvalósuló találkozásnak. A liturgia az ünneplők közösségi beszéd-cselekvése, benne kölcsönös „cserét” figyelhetünk meg egyrészt az ünneplők között, másrészt az ünneplők és Isten között. Ennek során azonban nem dolgokat, értékeket, javakat cserélgetünk egymás között. Többről van szó: beszéd, szavak és gesztusok által megvalósuló találkozásokról. Ennek tudatát mindig elevenen kell tartanunk magunkban, hogy a szentségeket és az áldásokat ne egyfajta gyermeteg, mágikus csodavárással közelítsük. Istentiszteleti cselekvésünk akkor nevezhető valódi istenimádásnak, akkor felemelő és gyógyító, ha a szívünk és az Isten között feszülő bizalommal telt kapcsolatból, a hitből születik.