Lebetonozott ég alatt
A 41. Magyar Filmszemléről – Évente találkozik a „filmes szakma”, ahogyan többek között az orvosok, a tanárok, a mangalicatenyésztők, a fodrászok, a fizikusok is évente összejönnek aktuális eredményeik számbavételére.
A 41. Magyar Filmszemléről – Évente találkozik a „filmes szakma”, ahogyan többek között az orvosok, a tanárok, a mangalicatenyésztők, a fodrászok, a fizikusok is évente összejönnek aktuális eredményeik számbavételére.
Horváth Franciska Desidéria nővér – Gyermekkoromban Mezőszemerén éltünk, szüleim szegény emberek voltak. Édesapám nem tért haza az első világháborúból, így édesanyám egyedül nevelt föl bátyámmal együtt. Egyszer, amikor még iskolás voltam, ferences nővérek jöttek hozzánk koldulni.
Tíz éve: nemzeti zarándoklat a Szentföldre – A magyar államiság fennállásának millenniuma és a jubileumi szentév alkalmából 2000 februárjában nemzeti zarándoklat indult a Szentföldre Seregély István akkori egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke vezetésével, a Makrovilág utazási iroda szervezésében.
A pápa menekültekkel találkozott – A római karitász központjában szegényekkel, hajléktalanokkal, menekültekkel, valamint orvosokkal, ápolókkal és önkéntes karitászmunkatársakkal találkozott XVI. Benedek pápa február 14-én. „Szentatya, imádkozzon értünk, mi is imádkozunk önért.
A Szentatya február 13-án elfogadta Miloslav Vlk bíboros, prágai érsek lemondását életkorára való tekintettel, és a prágai érseki székbe Dominik Duka domonkos szerzetest nevezte ki, aki eddig Hradec Králové püspöke volt.
A katolikus-ortodox párbeszédről – XVI. Benedek pápa február 12-én fogadta az ad limina látogatásukat befejező romániai főpásztorokat. Beszédében utalt rá, hogy az ország főpapjai különféle szertartású közösségek élén állnak, amelyeknek mély gyökerekkel rendelkező hagyományai a szeretetközösséget kell hogy szolgálják.Románia és a Moldovai Köztársaság keresztényeit komoly megpróbáltatások sújtották a korábbi évtizedekben. Tisztelettel adózott mindazoknak, akik az üldöztetés idején rendíthetetlenül ragaszkodtak Krisztushoz és egyházához.
Ki ne érezte volna már, hogy tél vége felé rátelepszik a napfény nélküliség, a szürkeség, a túlságosan elcsendesült élet? Szerencsére ez még nem depresszió, csak egyszerű levertség, amelyből határozott tettekkel könnyűszerrel kiszabadulhatunk. Nekünk, hívőknek a legjobb orvosság természetesen Isten közelsége, az imádságban való párbeszéd és a szentáldozás. Ezért is örültem annyira, hogy felfedeztem egy remek kis könyvecskét, amelynek ez a címe: Találkozás és beszélgetés az élő Istennel. Miklósházy Attila püspök atya írása nemcsak az Eucharisztia titkába vezetett be, hanem végre megtudtam mindent a zsolozsmaimádságról: mit miért mondunk, teszünk, egyáltalán, miként kell valóban szépen és szabályosan imádkozni.
1952-ben a kistarcsai internálótáborban történt. Egyik nap váratlanul három jezsuita kispapot a prefektusukkal együtt, és egy világi papot, Regőczi István atyát helyeztek a szobánkba. Korábban a papokat és szerzeteseket szigorúan elkülönítették. Regőczi atya, akit egyik könyvének címéről később csak az Isten vándora néven emlegettek, hamarosan odajött hozzám, és közölte, hogy lehet nála gyónni. Talán mondani sem kell, hogy néhányan, hívő katolikusok, milyen örömmel fogadtuk ezt a lehetőséget.