Új év, új remények
Megkérdeztük: Mit vár 2011-től?
„Az élet reménységét…”
Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke
2011-re a család évét hirdettük meg. Azt várom ettől az évtől, hogy reményt kapjunk a családjaink számára. Hogy újra megtanuljuk, mit jelent az egymás iránti szeretet. Hogy megerősödjenek a magyar családok. És merjék vállalni az új életet. A családokat, az anyaságot támogatni, segíteni kell. Ez nem elsősorban szociális támogatás, arra is szükség van, az is komoly kérdés, de a családok támogatása nem más, mint befektetés a jövőbe. Mindegy az, hogy az illető családban mennyi a jövedelem, mindegy az, hogy dolgozik vagy nem az egyik vagy másik szülő. Mindenkinek a támogatása fontos, különösen azért – és ezt a mi egyházi szervezetünknek egész Európára kiterjedő demográfiai felmérése mutatja –, mert ha valahol pusztán szociális kérdésként kezelik az anyaság és a gyermeknevelés támogatását, akkor általában a gyermeket nevelők kilencven százaléka kívül reked a rendszeren. Más közelítésben: érdekellentét támad a női munkavállalás és a gyereknevelés között. Ha viszont nem a jövedelemhez kapcsolódik ez a kérdés, akkor sokkal nagyobb arányban vállalnak gyereket a dolgozó anyák is. Ez például Franciaországban komoly statisztikával igazolt tény. Az életnek a reménységét várom ettől az évtől. Nem hirtelen jött, könnyű életfeltételeket, de azt igen, hogy a szívünk megújuljon. Ezért hirdettük meg a család évét, ezért szól újra és újra az egyház szava is, hogy a krisztusi örömhírt átadja, és ebben az évben ez nekünk már földi értelemben is életfontosságúnak látszik.
Könyv keresztény gyökereinkről
Erdő Péter bíboros a Keresztény Értelmiségiek Szövetségét fennállásának húszéves évfordulóján arra kérte, hogy keresse a válaszokat az újpogány áramlatok által felvetett kérdésekre, gondokra. Ezek az irányzatok ugyanis támadást jelentenek a keresztény hit és az egyház ellen. Történelmietlen és a kereszténység alapjait kérdőjelezi meg például az a fölvetésük, hogy Krisztus pártus herceg volt, de a magyar államiság eredetét és a Szent István-i örökséget is megkérdőjelezik.
Az igazságosság állt helyre
Megállapodás az egyház és a kormány között
Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a püspöki kar és a magyar kormány nevében megállapodást írt alá december 27-én a Parlamentben.
Semjén Zsolt az esemény után elmondta, a szentszéki-magyar vegyes bizottság minden lényeges kérdésben megállapodott. Ezek közül kettőt különösen fontosnak tart. Az egyik, hogy az a járadék-kiegészítés, melyet az első Orbán-kormány a protestáns egyházaknak megadott, mostantól a katolikus egyház részére is jár: ez évi ötmilliárd-háromszázmillió forintot jelent. Az összeget már a 2011-es költségvetés is tartalmazza. A másik kiemelt fontosságú kérdés, hogy az Állami Számvevőszék jelentésében is szereplő, ám az előző kormány által a hatályos törvények és megállapodások ellenére sem folyósított négymilliárd forint összegű oktatási kiegészítő normatívát az elkövetkezendő években az állam pótolni fogja, rendezve ezzel az előző vezetés felhalmozott adósságát.
A fizika fényei
A világegyetem kutatásának legújabb fejezetéből – A kíváncsiság természetünknél fogva a részünk. Ez fordít bennünket a világ és önmagunk felé, ez a tudomány és a művészet mozgatórugója, sőt néha a történelemé is. Az emberiség mindig kutatni fogja a világegyetemet, pusztán azért, mert itt vagyunk.
A szívünk erőtartalékai
Ünnepi beszélgetés Erdő Péter bíborossal
Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke meggyőző határozottsággal vette számba és értékelte az elmúlt év eseményeit. Kérdéseinkre adott válaszai nem csak karácsony ünnepén érvényesek, bármikor erőt meríthetünk belőlük. A szeretetszolgálatról, helyünkről Európában, az értelem és a hit viszonyáról szólva mindig célba talál. Mesterlövész mondatai – például ez: „Egy mai európai értelmiségi nagyon nyugodt szívvel és nagyon is emelt fővel lehet istenhívő, mert nincs olyan tudományos tény, ami ennek a meggyőződésnek útjába állna” – a hit fénykörébe vonják az olvasót.
– Az elmúlt év bizonyos megközelítésben a katasztrófák éve volt. Kezdődött a haiti földrengéssel, aztán jött nálunk a tavaszi árvíz, ősszel a vörösiszap katasztrófája. Valamikor Puskásról és Mindszentyről kérdezték az embert, amikor megtudták, hogy magyar, idén azt tapasztaltam, hogy mindenki, beleértve még a római egyházi vezetőket is, a vörösiszapot hozta szóba. Ezek a szomorú események viszont megmutatták azt, hogy van az emberi és a keresztény segítségnyújtásban erőtartalék. Többször hirdettünk országos gyűjtést, mint ahányszor úgy gondoltuk, hogy ez célszerű és eredményes lehet, de az emberek nagylelkűek voltak. Pedig nem állnak jól anyagilag a családok sem, nem állnak jól a templomba járó emberek sem, mégis igen jelentős összegekkel támogatták akár a haiti károsultakat, akár az árvíz és a vörösiszap áldozatait.