Erdő Péter bíboros vatikáni kinevezése
XVI. Benedek január 29-én a Szentszéki Államtitkárság Államközi Kapcsolatok részlege bíborosi és püspöki tanácsának tagjává nevezte ki Erdő Péter bíborost, esztergom-budapesti érseket.
XVI. Benedek január 29-én a Szentszéki Államtitkárság Államközi Kapcsolatok részlege bíborosi és püspöki tanácsának tagjává nevezte ki Erdő Péter bíborost, esztergom-budapesti érseket.
Lwówban 2003-ban indult útjára az a kezdeményezés, hogy Krisztus feltámadásának emlékére, Isten iránti hálánk jeléül a világ összes fővárosába eljusson egy hatalmas tölgyfa kereszt. II. János Pál 2004. március 10-én a Vatikánban megáldotta a misszió kezdeményezőit. A hálaadó zarándoklatot és a keresztet Krisztus halála és feltámadása kétezredik évfordulójának ünneplésére szentelik. Arra szeretnék kérni a világ embereit, hogy hálájukat fejezzék ki Krisztusnak szeretetéért, s hogy egyesítsék a népeket Krisztus keresztje alatt.
Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke január 18-án hivatalában fogadta Israel Meir Laut, Tel-Aviv főrabbiját, aki kétnapos látogatásra érkezett hazánkba. A hetvenhárom éves Lau Lengyelországban született, hétévesen élte túl a holokausztot. 1971-ben Észak-Tel-Aviv rabbijává, majd 1983-ban az Izraeli főrabbinátus tagjává választották. 1993-ban lett Izrael főrabbija, ezt a posztot tíz éven keresztül töltötte be, ezután lett Tel-Aviv főrabbija. Életútjáért 2005-ben megkapta Izrael állam legmagasabb kitüntetését, az Izrael-díjat.
Látogatásának első napján A zsidó élet törvényei című könyvének bemutatóját tartották Budapesten, a VII. kerületben lévő Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában. Felkereste a budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontot, ahol megtekintette a zsinagógaépületet, az Áldozatok Emlékfalát és a magyar vészkorszak történetét bemutató állandó kiállítást. Lau, aki a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet elnöke, újságírói kérdésre elmondta, családi szálak fűzik Magyarországhoz, édesapja Eperjesen volt rabbi.
Megáldották a Mátyás-templom harangjait
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek január 23-án megáldotta a budavári Nagyboldogasszony-templom két újrahangolt és felújított, valamint négy új harangját. A két régi harangot november 26-án kiemelték a toronyból, és a passaui Rudolf Perner harangöntő üzemébe szállították, hogy összehangolják őket azzal a három új haranggal, amelyet szintén a passaui műhelyben öntöttek tavaly nyáron, Jézus Krisztus, XII. Piusz és II. János Pál pápa tiszteletére. A harangok december 16-án érkeztek a Mátyás-templom elé, ahol január végéig mindenki megtekintheti őket.
Az ünnepi eseményen megjelent Schmitt Pál köztársasági elnök, Tarlós István főpolgármester és Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester is.
Az új harangokhoz elleningás harangszéket kellett készíteni, hogy megszólalásukkor a vízszintes irányú erők ne károsítsák a tornyot. Ez különleges műszaki kihívás volt. A négy új harang közül az említett három kétszáz, százötvenöt, illetve száztizenhét centiméter átmérőjű, súlyuk negyvenöt, tizenkilenc, illetve tizenöt mázsa. A Szent Margit tiszteletére öntött, száztíz kilogrammos kisharang Rudolf Perner ajándéka, és az eddigi lélekharang felváltására érkezett.
Elnökségi ülést tartott a CCEE és a COMECE
Január 13-án, Brüsszelben tartotta elnökségi ülését a CCEE (Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa) és a COMECE (az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Tanácsa). Az ülésen részt vett Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke. Beszéltek többek között a két szervezet szociális bizottságainak együttműködéséről, az európai cigányság helyzetéről, a vallásszabadságról Európában és a világon, és válaszokat kerestek a gazdasági válság hatásaiból következő kérdésekre.
Szentmise és történelem a kolostor romjainál
Százak gyűltek össze a Margit-szigeti kolostor romjainál, ahol IV. Béla király leánya sok száz éve szerzetesként élt. Évtizedek óta szokás, hogy az egyházmegye főpásztora a Szent Margit égi születésnapjához közeli vasárnapon itt mutat be szentmisét. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek ebben az évben január 16-án délelőtt tett így, imádkozott a hívekkel hazánkért, a magyar népért. A tavaszias időben nagy tömeg gyűlt össze, hogy több katolikus iskola diákjaival együtt részt vegyenek a szertartáson.
A megújulófélben lévő Margit híd felől a romok felé sétálva egyre csökkent a város moraja. Az autók zaját átvette a bicikliző, labdázó gyerekek ricsaja, szüleik időről időre felhangzó fegyelmező szavai. Hatalmas öreg fák alatt baktattam a szentmise helyszínére, s Arany Jánosra gondoltam – kedves tölgyeit kerestem, és a múlt nyomai után kutattam tekintetemmel.