A görögkatolikus egyház nemcsak nagy ünnepek alkalmával és vasárnap imádkoztatja híveivel a hiszekegyet, hanem a mindennap végzett szent liturgiában is. Sőt, a napi zsolozsma rendjében még kétszer. Így nem engedi elsikkadni azt a tételt, amely Nagyboldogasszony ünnepének a hátterében áll: „Várom a holtak feltámadását és az örök életet.”
Minden kornak, társadalomnak megvannak a maga szociális, egészségügyi és etikai gondjai. Mindhárom összetartozik, korok tükrében más jelenségekkel, mégis ugyanazzal a „végszóval”: a jóság tény. Az újkor „szociális vajúdását” el kell-e különíteni korábbi századok szenvedést okozó problémáitól, minő a betegség, a járvány, vagy legújabban a „titokzatos vírusok” mutációi?
A zsolozsma utolsó imaórája a kompletórium, más néven befejező imaóra. A vesperásban még a napnyugta fényében dicsértük Istent, a fogyhatatlan világosságot – most az éj sötétjében ismét feléje fordulunk.
Előttünk áll a nyugtalanító éjszaka, amelyet benépesítenek saját félelmeink, vadállataink. Ezért imádkozza lefegyverző alázattal egy ősi kompletórium himnusz: A gonosz álmok fussanak, / és minden éji képzelet, / az ellent kösse meg kezed, / testünket, hogy ne rontsa meg.
Kezdetben Jézus miért áll ellen a beteg lányáért esdeklő kánaáni asszony kérésének, és miért ilyen kegyetlenül, ridegen, megalázón? Nem ismerünk Jézusra! Azonban ha végigtekintünk Jézus kapcsolatain, látnunk kell, hogy ez a stílus nála nem ismeretlen. Vannak helyzetek, amikor ez a jellemző, s vannak személyek, akikkel szemben igen kemény. Ilyen, amikor öntelt gőggel, ítélkező képmutatással találkozik. De a kánaáni asszony esetében nem erről van szó.
Egyelőre mégsem lesz új régészeti látványossága Pécs városának, legalábbis a felszínen, ugyanis a helyi Rózsakert területén megkezdett ásatás során feltárt római kori épületegyüttes visszatemetése mellett döntöttek az illetékesek.
Ettore Gotti Tedeschi közgazdász, az IOR vatikáni bank elnöke az Olaszországot és Európát sújtó újabb válság okairól nyilatkozott nemrég a Vatikáni Rádiónak. Véleménye szerint a válság az eredménye az emberiség sorsáról döntő személyek szegényes szemléletének, melyet az élet értelméről az utóbbi időszakban alakítottak ki. A nagy vezetők nem végeztek „lelkigyakorlatot”, teljesen szem elől vesztették a valóság, a közjó értelmét, és annak tudását, hogy mit is jelent vezetőnek lenni. Hogy mi is történik mostanában? Nagy a bizonytalanság mindenfelé, és a bizonytalanságnak piaci értéke van. Valójában paradox jellegű a helyzet: minden, ami bizonytalan, vonzza a spekulációt, a piacot.
Alois M. Haas teológus, filozófus, irodalomtudós a középkori misztika egyik legtekintélyesebb kutatója. Közel negyvenezer kötetet számláló magánkönyvtárának felhasználásával 2003-ban a barcelonai Pompeu Fabra egyetemen önálló misztikakutatási központ jött létre. Alois M. Haasszal készült interjúnkban a világhírű teológus arról is beszélt, hogy a vallások közti különbségek könnyed elmosását elhamarkodott lépésnek tekinti.
(A beszélgetés teljes szövege „Interjú” rovatunkban olvasható.)
A Pro Vértes Alapítvány madarakban gazdag, változatos területet mondhat magáénak. A Vértes-hegység féltett büszkesége a fokozottan védett parlagi sas, és ha valaki a vértesboglári templom mellett vezető úton kilátogat a nagy legelőre, szerencsés esetben megpillanthatja a fehér vállfolttal ékes hatalmas madarat, amint a magasban keringve zsákmány után kutat.