Amikor Milánóban a család nyilvánosságra hozta a Montale-díj megalapítását, s néhány hétre rá a Magyar Írószövetség elnökeként meghívtak engem a díjkiosztó ünnepségre – másokat is, azokból az országokból, amelyekben a XX. század egyik legnagyobb költőjének kellő tisztelete volt –: az általam nemigen ismert olasz költő társaságában Tadeusz Róžewiczet jelölték a díjra.
Azért vagyunk itt, mert minden magyar tavat meg kell kerülni bringával – kiabálta mikrofonjába a műsorvezető. Nem lehet más szót használni a baseballsapkás, tömzsi emberre, műsor volt ez a javából. Több száz biciklis jött el Poroszlóra, hogy a Tisza-tó Maratonon egyszer vagy kétszer megkerülje a tavat.
Magyarország egyik legrégebbi, műemlék jellegű börtöne 1842 és 1845 között épült. A körépületben a folyosókról nyíló százhatvannyolc cellán kívül két munkatermet és egy imaházat is kialakítottak.
Népünk történetének zivataros évszázadai alatt – önnön tehetetlensége vagy idegen befolyás hatására – számtalanszor bomlasztotta széthúzás Magyarországot.
Kiemelkedő vendég járt fővárosunkban: szeptember 27-én a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán tartott előadást Wanda Półtawska lengyel orvospszichiáter, Boldog II. János Pál pápa évtizedeken át bizalmas barátja.
A szocializmus bukásával mindenki azt gondolhatta, hogy a tudományra hivatkozó harcos vallásellenesség már a múlté. A marxizmus vége azonban nem jelentette azt, hogy vele együtt a történelem süllyesztőjébe került az ateizmus is.
Schweidel József Zomborban született 1796-ban, német családban, és a helyi római katolikus plébánia templomában keresztelték meg. Ahogyan később írta: a „szeplőtelen Schweidel névvel” társadalmi megbecsülést is örökölt.
Benézek az egyik kertbe: már csörögnek a kukoricaszárak. Talán akkor is ugyanígy, s éretté színeződött már a gyümölcs a fán. Majd a község, Kolontár lakótelepe felé kanyarodunk.