Szerzetesség és liturgia
A megpróbáltatás és kétség idején jó, ha kéznél vannak szavak és mozdulatok, amelyek támogatják ilyenkor botladozó imádságunkat.
Jób, miután mindenét, ami drága számára, elveszíti, földre borulva mondja el megrendítő imáját: „Mezítelenül jöttem ki anyám méhéből, és ruhátlanul térek oda vissza. Az Úr adta, az Úr elvette, legyen áldott az Úr neve!” (Jób 1,20–21)
A Biblia üzenete
Jézus mindig életével és szavával tanít, ebben a részben azonban tudatosan akar átadni tanítványainak valamit, ami saját életének és küldetésének lényegéhez tartozik. Emberi tapasztalatának és istenkapcsolatának középpontja ugyanis, ahogyan küldetése és benne a szenvedés értelme kezd konkrét értelmet kapni. (E formálódó tudásban a Bölcsesség könyvéből való olvasmányunkban megjelenő, a jó elpusztítására irányuló gonosz vágy áll szemben a válaszos zsoltár bizalmával, hogy Isten mégis megsegít.)
A lélek kész, a környezet megújul
Közel két és fél milliárd forintot (2 milliárd 470 millió 353 ezer 453 Ft) hagyott jóvá a kormány szeptember elején a Regionális Operatív Programok keretében, európai uniós pénzösszegek felhasználásával a nemzeti kegyhely turisztikai fejlesztésére. A 2011–2013 között meghirdetett program nyomán – mint a kormányhatározat fogalmaz – „egy, a XXI. századi igényeket kielégítő zarándokközpont jön létre”. Milyen felújításokra és új építkezésekre készülnek a zarándokhelyen? Az alábbiakban ezeket tekintjük át.
Korpics Márta kommunikációkutató korunk vallásosságáról és a lélek toronyugrásáról
A szent helyek felkeresése már a korai középkortól kezdve a keresztény vallásgyakorlat része volt. A hagyomány társadalmi jelentése és személyes tartalma minden időben az adott kor vallásosságának függvénye és egyfajta tükre volt. Hogyan értelmezhetjük napjaink egyre szélesebb körben terjedni látszó zarándoklási szokásait? Erről kérdeztük Korpics Mártát, a Pécsi Tudományegyetem Vallásszociológiai Kutatócsoportjának tagját, aki kommunikációkutatóként foglalkozik e témával.
– A zarándoklás ma reneszánszát éli. Sorra épülnek ki zarándokutak Magyarországon és a Kárpát-medencében is. Mi lehet ennek a társadalmi oka? Növekvő lelki igényt jelez ez a tendencia?
– A vallás voltaképpen érzelmi kötődés; a vallásos emberek szeretnék minél közelebb érezni magukhoz Istent, a vele való kapcsolatba kerülés egyik formája pedig a vallási élmény. A zarándoklat olyan intenzív élmények birtokába juttatja a zarándokokat, amelyek szükségesek számukra vallásosságuk megéléséhez és megerősödéséhez. Azért válhatott ismét népszerűvé ez a hagyomány, mert rendkívül telített: egyszerre mozdítja meg az ember testét, szellemét, érzelmeit és gondolatait.
A „Tengertől tengerig”, földrészeken átívelő életvédő zarándoklat egyik magyarországi állomásán, a budaszentlőrinci pálos kolostor romjai között, a Fekete Madonna vándorkegyképe előtt mutatott be szentmisét szeptember 14-én Székely János esztergom—budapesti segédpüspök. Azon a helyen, ahol egykor az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok főkolostora működött, amelyet Károly Róbert támogatásával 1301-ben kezdtek építeni. Ebben a kolostorban őrizték Remete Szent Pál testét, miután Nagy Lajos király egyik itáliai hadjárata során a velenceiektől „megszerezte” az ereklyét. Kevesek által ismert, hogy a király, társvédőszentként, a szent oltalmába ajánlotta hazánkat.
Felkészülő
Néhány éve egy hajléktalan ember penderült elém a Moszkva téren, és a következőket mondta:
– Tudja, szőlőérzékeny vagyok, és kannás borra gyűjtök. Kisegítene néhány forinttal?
A szellemes szövegért kapott némi aprót, amelyet megköszönt, s már fordult is a következő járókelőhöz.
A kannás bor volt talán az első népszerű szer, amely a terjesztő szándéka és előállításának technológiája alapján már majdnem dizájner drognak nevezhető. Szőlőtőkét nem látott, az alkoholfoka révén kellően hatott, idézve a bor általi ősi mámort.
Felkészülő
Ági:A saját pályaválasztásomban megkaptam a szülői bátorítást és bizalmat, s ez mindenképpen meghatározó minta előttem. A férjemmel mi is szeretnénk ezt megadni a gyermekeinknek, akik mindhárman nagyon jó tanulók, szorgalmasak, és igazán van elképzelésük a jövőjükről. Tibor fiunk alsós kora óta sportriporternek készül. Krisztina néhány éve határozta el, hogy a családi életre nevelés programot szeretné továbbvinni, amit huszonkét évvel ezelőtt indítottunk útjára. Ági pedig nagyon sok gondolkodás után hozott döntést.
A Katolikus Asszonyok és Lányok Szövetsége ünnepelt szeptember 14-én: Varga Lajos püspök megáldotta a 2011-ben megvásárolt házukat, amelynek átalakítása nemrég fejeződött be. A jeles eseményről Nényei Gábornét, a Krisztus Király KALÁSZ-csoport vezetőjét, a szövetség korábbi elnökét kérdeztük.
– A közösségi központtá alakított váci épület megáldása fontos mérföldkő az Önök életében. Meséljen az idevezető útról, és arról, hogy miért örülnek leginkább a ház megújulásának!
– Inkább átalakításról volt szó, mivel 2011-ben gyönyörűen felújítva vettük meg a házat. Álmaink megoldása volt ez, mert Vác könnyen megközelíthető, ráadásul az épület a város központi helyén áll, a székesegyházhoz közel. A második világháború előtt Bodajkon volt a KALÁSZ népfőiskolának otthont adó háza, de mi kártérítésként inkább új ingatlan vásárlására fordítható pénzt kértünk helyette, mert a régi épület több okból sem felelt volna meg a céljainknak. Az új ingatlan, amelyre hosszú keresgélés után találtunk rá, egy családi ház volt autószerelő műhellyel, amelyben az elmúlt másfél év során közösségi termet, hálószobákat és zuhanyzókat alakíttattunk ki, mert zarándokházként is szerepet szánunk neki.