Ma­gyar port­ré­film (1997)

Ez a port­ré Bor­zsák Ist­ván aka­dé­mi­kus­ról (1914—2007) még éle­té­ben, 1997-ben ké­szült. A „ró­mai” jel­ző a la­tin nyelv irán­ti szen­ve­dé­lyes sze­re­te­tét fe­je­zi ki. Gim­ná­zi­u­mi, majd bu­da­pes­ti egye­te­mi ta­ná­ri pá­lya­fu­tá­sa ‘56-os for­ra­dal­mi bi­zott­sá­gi tag­sá­ga mi­att sza­kadt meg. 1963-tól a deb­re­ce­ni egye­te­men volt tan­szék­ve­ze­tő, 1987-ben lett aka­dé­mi­kus. Fő ku­ta­tá­si te­rü­le­te a ró­mai iro­da­lom, Ho­ra­ti­us és Ta­ci­tus mun­kás­sá­ga volt, de kö­zép­ko­ri la­tin fi­lo­ló­gi­á­val is fog­lal­ko­zott. Az 1895-ben bá­ró Eöt­vös Lo­ránd ál­tal, a pá­ri­zsi École Normale Su­pé­ri­eure min­tá­já­ra ala­pí­tott Eöt­vös Kol­lé­gi­um­nak, a szín­vo­na­las ta­nár­kép­zés és ku­ta­tói mun­ka mű­he­lyé­nek volt a tag­ja, majd 1939-ig seniora. Szé­che­nyi­-dí­jas (1993), Herder-díjas (1994), több egye­tem dísz­dok­to­ra.

Ame­ri­kai film­drá­ma (2010)

A Robert Pattinson fő­sze­rep­lé­sé­vel ké­szült fil­met az Al­ko­nyat-mi­zé­ria kel­lős kö­ze­pén mu­tat­ták be a mo­zik­ban. So­kan néz­ték meg csak mi­at­ta, ám az Em­lé­kezz rám nem Robert Pattinsonról szól. Az ál­ta­la meg­for­mált fiú csak egy a se­be­ket hor­do­zó em­be­rek kö­zül, akik éle­té­be be­pil­lan­tunk.

Ma­gyar kon­cert­film (2009)

Az, aki kvint­re han­gol­ja gi­tár­ját, szé­ki nép­ze­nét és Bar­tó­kot hall­gat, nem le­het nor­má­lis rockzenész. Both Mik­lóst is in­kább gi­tár­prí­más­nak be­cé­zik ba­rá­tai, s nem is ad­hat­tak vol­na ta­lá­lóbb mel­lék­ne­vet a fi­a­tal mű­vész­nek: ha be­le­hall­ga­tunk ed­di­gi élet­mű­vé­be — me­lyet a Barbaro, a Nap­ra és a nem­rég ala­kult Folkside Pro­ject kör­vo­na­laz szá­munk­ra —, ma­gunk is meg­győ­ző­de­tünk er­ről.

On the spot. Ma­gyar is­me­ret­ter­jesz­tő ma­ga­zin (2012)

In­dia gaz­da­sá­gi fej­lő­dé­sé­ről so­kat, ha­gyo­mány­vi­lá­gá­ról vi­szont alig hal­lunk. De­cem­ber­ben pe­dig egy ször­nyű eset, egy or­vos­tan­hall­ga­tó lány bru­tá­lis meg­erő­sza­ko­lá­sa és ha­lá­la vi­lá­gí­tott rá az in­di­ai nők hely­ze­té­re. Ez a do­ku­men­tum­film azt mu­tat­ja be, hogy az 1,2 mil­li­árd la­ko­sú or­szág­ban vak­me­rő tett sze­re­lem­ből há­za­sod­ni.

Spanyol—mexikói—amerikai fan­tasz­ti­kus thriller (2006)

Sen­ki nem hisz an­nak a gyer­mek­nek, aki így ki­ált fel: „Anya, lát­tam egy tün­dért!” Ma­gya­rá­za­tot per­sze kön­­nyen ta­lál­ha­tunk az ef­fé­le fan­tá­zi­á­lás­ra, ha azt lát­juk, a kö­rü­löt­tünk le­vő vi­lág an­­nyi­ra ijesz­tő, hogy mi, fel­nőt­tek is szí­ve­sen be­hú­zód­nánk elő­le tu­da­tunk leg­mé­lyé­re. Ofelia (Ivana Baquero), Guil­ler­mo Del Toro egye­dül­ál­ló ké­pi vi­lá­gú film­jé­nek hő­se a leg­kü­lön­fé­lébb me­se­be­li lé­nyek­kel ta­lál­ko­zik, mi­köz­ben kör­nye­ze­té­ben vá­lo­ga­tott esz­kö­zök­kel gyil­kol­ják egy­mást a fel­nőt­tek. A kis­lány azon­ban nem me­ne­kül sem­mi elől. Sőt! Mi­köz­ben a Fa­un pró­ba­tét­ele­it tel­je­sí­ti, ki­de­rül, hogy a me­se­sze­rű szo­ro­san kap­cso­ló­dik ah­hoz, amit va­ló­ság­nak ne­ve­zünk. Meg­ren­dí­tő al­ko­tás ar­ról, ami­kor a vi­lág rend­jét csak egy gyer­mek ál­do­za­ta ké­pes hely­re­ál­lí­ta­ni.

Ame­ri­kai—né­met ak­ció­film (2001)

A hír­adás­ok olyan sok ha­lál­eset­ről, gyil­kos­ság­ról szá­mol­nak be, hogy nem­rit­kán leg­szí­ve­seb­ben ki­kap­csol­nánk a te­le­ví­zi­ót vagy a rá­di­ót. De va­jon men­­nyi­re ka­punk va­lós ké­pet a vi­lág­ban tör­tén­tek­ről? Szen­zá­ció­haj­hász hí­rek, bor­zal­mak­kal, go­nosz­te­vők­kel, akik pár perc­re hí­re­sek lesz­nek, az­tán min­den­ki el­fe­lej­ti őket.

Barsi Ernő-portré

„Sze­re­tet nél­kül nem le­het sem mu­zsi­kál­ni, sem ta­ní­ta­ni, sem ír­ni. Sze­res­se min­den­ki az övé­it, sa­ját né­pét és ér­té­ke­it, hogy a má­so­két is sze­ret­ni tud­ja.” Az idén ki­lenc­ven­há­rom esz­ten­dős Barsi Er­nő nép­rajz­ku­ta­tó, ze­ne­pe­da­gó­gus, he­ge­dű­ta­nár, ze­ne­tör­té­nész és fő­is­ko­lai ta­nár, re­for­má­tus lel­kész vall az Is­ten ke­zé­ben cí­mű so­ro­zat adá­sá­ban éle­té­ről, hi­va­tá­sá­ról. Az ő et­nog­rá­fu­si és pe­da­gó­gu­si mun­ká­já­nak ered­mé­nye, hogy Győr-Sop­ron me­gyé­ben több mint öt­ven in­téz­mény­ben in­dult meg a nép­rajz ok­ta­tá­sa.

Mi­ért vál­lal­ko­zik egy ka­to­na ar­ra, hogy koc­ká­ra te­gye az éle­tét? Biz­to­san meg­győ­ző­dés­ből, ha­za­fi­as lel­ke­se­dés­ből, eset­leg a pénz mi­att — vá­la­szol­nánk a leg­töb­ben. Kathryn Bigelow film­je sze­rint azon­ban más mo­ti­vá­ció is szó­ba jö­het. Fő­hő­se ugyan­is egé­szen más ok­ból vesz részt az ame­ri­kai had­se­reg ira­ki had­mű­ve­let­ében. Azért, mert há­bo­rú­füg­gő.