Találkozás a nyolcvanéves Sára Sándorral

A magyar filmművészet ikonja, a „nemzet lelkiismerete”, aki az önmaga által kijelölt úton, az igazság nyomába szegődve tárt fel magán- és kollektív bűnöket. Nem tudta megtörni sem az idő, sem a hatalom. Nem csoda, hogy a 2. magyar hadsereg tragédiáját feldolgozó, huszonöt részes dokumentumfilmjét csak a szovjet csapatok kivonulását követően engedték levetíteni. Sára Sándor Kossuth-díjas fotóművész, operatőr és rendező, a Duna Televízió egykori elnöke a közelmúltban ünnepelte nyolcvanadik születés napját. Nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint a Cigányok, a Pro Patria, a Néptanítók, a Magyar nők a Gulagon, a Jeles napok, melyeket rendezőként jegyez, de említhetnénk a Szindbádot, az Árvácskát, a Sodrásbant vagy az Ítéletet, amelyekben operatőrként bűvölt el képi világával.

– A nyugati palócság legdélebbi területén, Turán született. Felmenői között több vasutas is van. Édesapja viszont aljegyzőként, majd jegyzőként dolgozott, ám a II. világháború végén internálták, így meglehetősen hányatott sors jutott a családjának. Mire tanította meg a szülői ház, a falu?

– A tisztességes emberi életre. Sokat jelentenek a gyökerek, amelyekhez mindenkor igazodnunk kell. Szerencsére az apámat ért sorscsapást egy idő után ki tudtuk heverni, és túlléptünk a gyötrelmeken, de ez a gerincünket is megedzette.

Szépművészeti Múzeum megújult állandó kiállításairól

Emberek, Istenek, Halottak. E „hívószavakkal”, tematikusan mutatja be az ókori Egyiptomot a Szép művészeti Múzeum csaknem félezer mű tárgyat felvonultató – új szerzeményekkel kiegészült –, átrendezett állandó kiállítása.

Az emberek „zöld termében” kapott helyet a gyűjtemény legfőbb büszkeségei közül egy igazi remekmű: a „herceg portréja” az Újbirodalom idejéből, a Krisztus előtti XIV–XIII. századból. Mögötte egy másik trónörökös uralja a teret: a térdelő Sesonkot valamikor a Krisztus előtti IX. században faragták ki mészkőből. Oldalt, a fali tárlóban látható az a 2005-ben meg vásárolt, közel négyezer éves, sarló formájú varázsbot (varázskés), amelyet egykor a szülés-születés körüli rituálékban, a gonosz távoltartására használtak. A megmunkált vízilóagyar domború felületét a leghatékonyabb (állatok alakjában megjelenő) védő istenségek és mágikus szimbólumok finom kidolgozású, bevésett ábrázolásai borítják.

Egy anya útnak indul, hogy megkeresse majd fél évszázaddal azelőtt tőle elszakított gyermekét. Az igaz történet alapján íródott sikerkönyvet Stephen Frears, A királynő és a Veszedelmes viszonyok rendezője vitte vászonra.

Ismerhetünk olyan embert, aki egy egyházi személytől elszenvedett sérelem, megaláztatás vagy erőszak miatt eltávolodott az egyháztól. A nyolcvan esztendős Philomena Lee-vel sem bántak kesztyűs kézzel hajdan a szerzetes nővérek, de ő nem vesztette el a hitét.

Gondolatok A nagy szépségről

Paolo Sorrentino A nagy szépség ért tavaly év végén Berlinben megkapta a legjobb európai filmnek járó díjat. A negyvenhárom éves olasz rendező megérdemelte az elismerést. Alkotása lebilincselő, két és fél órás hömpölygő kavalkád, amely az első perctől rabul ejti a nézőt.

A kritikusok az Édes élethez hasonlítják a filmet. S ezzel valószínűleg maga az alkotó sem vitatkozna. Sorrentino csakugyan Fellini köpönyegéből bújt elő. S ezzel nincs is semmi gond, hiszen jó köpönyeg az. A rendező pedig elég tehetséges, hogy ne a hajdani mester másolója, sokkal inkább méltó tanítványa legyen.