Kultúra

Kezdődik az Ars Sacra Fesztivál

Hetedik alkalommal kerül sor az őszi Ars Sacra Fesztiválra. A 2007- es budapesti városmisszió gyümölcseként indult e kilencnapos programsorozat, amelynek keretében a nagy budapesti múzeumoktól a vidéki gyűjteményekig, a kis falusi kápolnáktól a Szent István-bazilikáig számos helyszínen több száz program várja az érdeklődőket: képző- és iparművészeti kiállítások, koncertek, színházi és irodalmi előadások, tárlatvezetések, tematikus séták, gyerekprogramok.

A fesztivál első estéjén, szeptember 14-én, a Templomok Éjszakáján közel száz templom nyitja ki kapuit. Sok vidéki templom mellett Budapesten is színes programmal, koncertekkel, templomtúrával, irodalmi estekkel, előadásokkal várja az érdeklődőket többek között a budai református gyülekezet, a Mátyástemplom, az alsó-vízivárosi plébánia, a kőbányai evangélikus templom, a Regnum Marianum plébánia és sok más fővárosi templom. Külön érdekesség, hogy a kezdeményezéshez már második éve csatlakozik a stuttgarti magyar közösség és több határon túli magyar templom is.

Kisléghi Nagy Ádám művészi közelmúltjáról és terveiről

Az önmagáról megfeledkező, nagyszívű Isten mozdulatát követve a művész saját emberi természete ellen fordul, hogy megnyissa a valódi létezés felé az Embert. Az ábrázolásban lemezteleníti, védtelenné teszi önmagát. Vállalja az önfeladást, az áldozatot, az egyenes és nyílt beszédet, kerül minden homályt és sötétséget. Csak így képes az alaktalant alakká, a dolgokat a láthatatlanból kiemelve láthatóvá tenni – vallja ars poeticájában Kisléghi Nagy Ádám. A visszahúzódó, ám festményei által kitárulkozó, a spiritualitásban kiteljesedő művész két munkájával most éppen itáliai tárlatokon „vendégszerepel”. A caravaggiói hagyományt követő, nemzetközi hírű alkotóval nyár végi ikonfestő tábora után beszélgettünk.

Műalkotások Kovács Gábor gyűjteményéből

Csók István ifjú feleségéről készített bűbájos képe néz le rám klasszikus blondelkeretben az Andrássy úti Kogart Galériában. A fehér bőrű, összekulcsolt kezű, mosolygós asszony piros szája és harmonikus derűje éles ellentétben áll a háttér sötét, barnás színeivel. A hatalmas váza a vén bútorok között egy letűnt kor, a századvég lakásbelsőinek hangulatát idézi.

Régi képeket nézegetni, múzeumokba, kiállítótermekbe járni mindig időutazást is jelent. Sűrű, nehéz brokátok, függönyök, szobabelsők; az egykor élt emberek intim környezete figyelhető meg a festményeken. A tájképeken láthatjuk, hogyan alakították át a természetet maguk körül – nem mindig előnyére. Szerencsére azért van, ami állandónak mondható; Csók másik képe, a Balatoni táj című, akár ma is készülhetett volna. Az alacsony horizontállású festményen a Balaton fölött messzire magasodik a bárányfelhők sokasága. Mennyire más megközelítése ez a magyar tengernek, mint Egry József napfénytől, párától átitatott festői világa…

Ha a mélybe kell is

vesznem, a fenéken még

kincset kutatok.

Zsille Gábor fordításai

Anna Swirszczynska (1909-1984) Krakkóban élt

lengyel költőnő, az 1944-es varsói felkelés túlélője.

Csak megszabadulhatnék

szememtől, fülemtől, lábamtól s kezemtől,

és beköltözhetnék ezer esztendőre

önmagamba, eljuthatnék tán

ahhoz, minek

nevét sem tudom,

ahhoz,

ami a leges-legfontosabb.

Midőn ezt írja… azok robbantanak,
pályaudvart, plázát vagy repteret.
Vagy halálos közönyét ontja a nap,
és alszanak a gonosz szellemek…
A nagy fenevad országot tipor,
ő tévét néz és rántottát csinál.

Kincses jövőt utódokra hagy.
Nem vetné magát ki ablakán.
Tiszta fej, félelmes falak.
Nem jutsz túl a tízezer szobán.

Dr. Vezényi Pál halálhírére

a tükör elsötétül
elvész benne minden utad
lefut a földről a villanyvonat
szél röpíti hamvadat
szirmát a föld
Pannóniából sehova
üvöltöttél mindhiába