„A Jóisten vezetett engem”
Fotó: Toulon.fr

 

André nővér szinte teljesen elvesztette a látását; egy szerzetesi idősotthonban él Toulonban, Franciaország déli részén. A rangidős Honorine Rondello október 19-i halála óta ő Franciaország legidősebb embere.
Lucille Randon néven született 1904. február 11-én, Als városában. Szegény protestáns család gyermeke; apai nagyapja lelkipásztorként szolgált. „Nagyon szigorú volt. Az istentiszteletek végtelenül hosszú ideig tartottak, a prédikáció alatt nem volt szabad megmoccanni sem, nemhogy elaludni. Emiatt idővel a szüleim egyáltalán nem gyakorolták a vallásukat, ami viszont aggasztott engem.”
Huszonhét esztendősen tért át a Katolikus Egyházba. „Fokozatosan haladtam előre a katolikus hitben” – magyarázta. Fiatalkorában tanítónőként és nevelőnőként dolgozott többek között a Peugeot családnál, a francia autógyártó cég tulajdonosánál.
Negyvenévesen, 1944-ben lépett be a Páli Szent Vincéről nevezett Irgalmas Nővérek közé, ahol a róla szinte apaként gondoskodó bátyja tiszteletére az André nevet vette föl.
A második világháború alatt egy kórházban kezdett dolgozni, Vichyben: idősekről és gyerekekről gondoskodott. „Voltak köztük árvák, de akadtak olyanok is, akiket azért adtak be az intézménybe a szüleik, mert már nem tudtak enni adni nekik” – emlékezett vissza a nővér.
André nővér nagy örömmel emlékszik vissza arra a harminc évre, amíg a kórház gyermekosztályán dolgozott. Egykori betegei közül vannak, akik később megkeresték, és azóta is járnak hozzá.
2009 óta él a touloni Labouré Szent Katalin Idősotthonban. „Szerencsém van, hogy itt lehetek, mert itt igazán jól gondoskodnak rólam, ami nagyon megnyugtató az én koromban”– fejezte ki háláját.
„Hetvenéves voltam, amikor meghaltak a fiútestvéreim. Akkor azt gondoltam, hamarosan rám is sor kerül” – folytatta. Ám évtizedek teltek el azóta, s ő még mindig itt van, és hálás mindazokért a kegyelmekért, amelyekkel Isten megáldotta őt élete során.
André nővér száznégy évesen hagyta abba a munkát. Ennyi idősen leginkább azt hiányolja, hogy nem tud már olvasni, írni, rajzolni, hímezni és kötni. De még mindig gyönyörködik a kék égben, amikor szép az idő.

Forrás: Catholic News Agency
Fordította Verestói Nárcisz