Elhunyt Szilágyi Vilma Mária kalocsai iskolanővér

Vilma nővér 1926. november 25-én Budapesten, a VIII. kerületben született, ott is járt iskolába. Szülei siketek voltak. Egyetlen húgával, Izabellával fiatalon, titokban léptek be a Szent József Családja szerzetesközösségbe. Vilma nővér 1942 és 1949 között A Szív című folyóirat főszerkesztője mellett látott el titkári feladatokat. A szétszóratás után egy ideig egy cipőgyárban dolgozott, majd a Villamos Automatika Intézetben volt okleveles árszakértő. Testvérével 1951-ben titokban tettek el­ső­fo­gadalmat. Szüleikkel éltek, és munka után szeretetből nagycsaládokhoz jártak, hogy segítsenek a házimunkában, és hittant tanítsanak a gyerekeknek. A Ward Mária Hitoktatóképzőben szereztek hitoktatói képesítést.
Az 1960-as években szüleik siket barátai összefogtak, és hitoktatást, illetve lelki beszélgetést szerveztek. Évente két alkalommal egy pap rövid beszédet tartott nekik, amit Izabella és Vilma tolmácsoltak. Így kezdték meg szolgálatukat a hallássérültek körében, „hallhatóvá” tették számukra Isten igéjét.
1972 decemberétől Budapesten, később több vidéki városban is lehetőség nyílt arra, hogy szentmisét szervezzenek hallássérültek számára. Vilma nővérék még időskorukban is rendszeresen eljártak különböző vidéki városokba, hogy szentmiséken tolmácsoljanak, és segítsenek a siketek hitoktatásában. A siketek és nagyothallók, valamint a halmozottan fogyatékosok iskolájában évekig tartottak hittanórákat, s emellett felnőttekkel is foglalkoztak: felkészítették őket a szentségek vételére. Tolmácsoltak minden egyházi szertartáson, ahová csak hívták őket. Közösségi programokat, zarándoklatokat szerveztek siketeknek. Bejárták Európa nagy kegyhelyeinek többségét, Rómába és a Szentföldre is eljutottak. Havi rendszerességgel összeállították és kiadták a Hallássérült Hívek Hírlapját, és tolmácsként segítették a hallássérülteket hivatalos ügyeik intézésében.
Vilma nővér 1981-ben ment nyugdíjba, ezután a Katolikus Szeretetszolgálatnál dolgozott. Testvérével együtt kapcsolatba kerültek a kalocsai iskolanővérekkel, és 1990-ben Consummata nővér hívására csatlakoztak a világi rendhez, majd 1992-ben végleg beköltöztek a Mária utcai rendházba. Magukra öltötték a szerzetesi ruhát, és folytatták sajátos hivatásukat, a hallássérült-pasztorációt.
1996-ban tettek örökfogadalmat. Vilma nővér, amikor már kora és különféle betegségei miatt nem tudott részt venni a hallássérült-pasztorációban, a Mária utcai Szent Szív Otthonban a betegágyban fekvőket áldoztatta, beszélgetett velük, és sok időt töltött a kápolnában. Mindig segítőkész, szolgálatot vállaló nővér volt. Türelemmel viselte a cukorbetegségével együtt járó nehézségeket, látása és hallása fokozatos romlását. A teremtő Isten nem várta meg, míg teljesen erejét veszti, váratlanul magához szólította őt.

Forrás és fotó: Katolikus Hallássérült Pasztoráció

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.