Országjáró
Adományokat gyűjtenek a debreceni Szent István-plébánián államalapító Szent István királyunk egész alakos bronzszobrának felállítására. A szobrot a templom felszentelésének hetvenötödik évfordulójához kapcsolódva a templom parkjában szeretnék elhelyezni. Átadását augusztus 20-ára tervezik, megálmodója és kivitelezője Bíró Lajos szobrászművész lesz.
Országjáró
Tanúságtevő a „lelki cukrászdában”
Jó barátságban van Máriával. És a rózsafüzérrel is. Olykor azon kapja magát, hogy szinte akarata ellenére is mondja az imákat, és már peregnek is a szemek ujjai között. Legutóbb egy francia imaiskola vezetője, Alfred Marx kért tőle segítséget. A magyarul tanuló nyugalmazott gimnáziumi tanárnak viszonylag könnyen sikerült kiejtenie a kötött rózsafüzértitkokat, és a „spontán” titkokat is magyarul fogalmazta meg, csak néhány apróbb javításra volt szükség…
Ilyen és ehhez hasonló feladatokra is szívesen vállalkozik Zarka Jánosné, akinek áldozatos szolgálatáért a templom ünnepi búcsúi miséjén Rumszauer Miklós plébános adta át az Arany Rózsafüzér-díjat. A láncot azóta sem vette le a nyakából; talán azért, hogy emlékeztesse: mindenkor ideje van a hálaadásnak és a kérésnek is, hiszen az Úr meghallgatja imáinkat…
Országjáró
Főúri mecénások a török korban
Ezzel a címmel tart előadást a kaposvári Agórában február 28-án, 18 órakor Varga J. János történész, egyetemi tanár. A Kaposvári Polgári Casino által szervezett művelődéstörténeti előadáson a résztvevők többek között a Batthyányak, az Esterházyak és a Nádasdyak a tudományért és a művészetért tett erőfeszítéseiről hallhatnak.
Országjáró
Tizenharmadik alkalommal rendezték meg január 26-án a marcali gyermekélelmezési központban a katolikus bált, amely évről évre egyre népszerűbb a kisvárosban. A mostani mulatság résztvevői között sok új fiatalt fedeztek fel a szervezők, de több olyan szülő is eljött, akiknek a gyermekei a Boldog Gizella királyné-templomba, illetve a Gyümölcsoltó Boldogasszony-plébániatemplomba járnak – tudtuk meg Kozma Krisztiántól.
Országjáró
Pécsi Egyházmegye
A Néri Szent Fülöp nevét viselő iskola szeptember 1-jétől tartozik az egyházmegyéhez Pécs talán leginkább hátrányos területén, a pécs-meszesi Török István utcában. A közelmúltban végbement iskolaátvételek során (önkormányzatiból állami iskolák lettek) a kevesebb mint száz cigány tanulót befogadó intézmény megszűnt volna. Az egyházmegye felfigyelt arra, hogy a megszüntetéssel az ott élő gyerekek utcára kerülnének, még hátrányosabb helyzetbe sodródnának. Udvardy György püspök – anyagi áldozatot vállalva ezzel – fontosnak tartotta a cigány gyerekek megsegítését. A rossz állapotban lévő épületet felújították, s a máltai szeretetszolgálat felkaroló szociális segítséget nyújt a telepen.
Országjáró
A nyugalom szigete
Milyen egy iskola belvilága? A látogató megáll a bejárattal szemközt, s figyeli, amint a tanítás végén – a délutáni foglalkozások előtt – kizúdul az ifjúság. De vajon úgy kell-e kizúdulnia, hogy magával sodor mindent, mintha örökre feledni szeretné maga mögött a sulit?
Vagy lehet másként is, kitörő életörömmel, mégis fegyelmezett derűvel. S ez már nem kérdés, hanem megállapítás. Pécsett járunk, a Szent Mór Iskolaközpontban.
Általános iskola, alapfokú művészeti iskola és gimnázium. Több mint hatszáz gyerek otthona az 1996 óta ismét katolikus intézmény.
Országjáró
Nyugodtság – ez jut róla azonnal az eszembe. Aki átkarolja a gyerekeket, figyeli a torkukból előröppenő hangot, s lelkesen fakasztja dalra az egész osztályt. Haramzáné Murányi Anikó, a Szent Mór Iskolaközpont énektanára délelőtt, délután a napköziben foglalkozik a fiatalokkal. Egyházi iskola lévén, mondja, megtanítják a gyerekeknek a különböző egyházi ünnepkörök énekeit, s felhangzanak gregorián dallamok is. Mostanában vették a kilencedikesekkel a Szűzanya alakjához kapcsolódó, karácsonyhoz kötődő énekeket, húsvét közeledtével a fájdalmas Szűzanya alakja bontakozik ki a hangokból, s aztán a feltámadás örömteli énekei.
A Vértesi Erdő Zrt. gazdálkodási tevékenysége mellett nagy hangsúlyt fektet a területén található épített és állított keresztény kulturális emlékek megóvására, lehetőség szerinti felújítására. Legutóbb január 22-én még tovább léptek. Ezen a napon ugyanis a Tata–Csákvár főutat Vérteskozmával összekötő kis bekötőút mellett mementót állítottak azoknak a magyar honvédeknek, akik ezen a tájon hazájukért harcolva vesztették életüket 1945 januárjában. A kegyeleti eseményen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kocsis Mihály, a Vértesi Erdő Zrt. vezérigazgatója ünnepi beszédet mondtak, majd átvágták a nemzetiszínű szalagot. Az emlékművet Ugrits Tamás, a Székesfehérvári egyházmegye püspöki irodaigazgatója szentelte fel. Az avatás idején a helyszínen állomásozott a 13. Doni Emlékmenet, melynek jelen lévő tagjai korhű katonai ruhákban és felszereltséggel álltak díszőrséget.
Fotó: Mudrák Attila