A gyermek
Felkészülő
Monológ II.
Részlet egy segítőbeszélgetésből:
„Biztosan sok rosszat mondott el rólam az anyám. Hát én is mondhatnék róla egyet s mást …
Egyedül nevelt, az apámat nem ismertem. Furcsa volt kisgyerekként felfedezni, hogy a családokban apa is van. Amikor erre rácsodálkoztam, valamivel mindig elterelte a figyelmemet. Édességet kaptam, fagyit, süteményt. Aztán feltűnt – talán már óvodás lehettem –, hogy egyre korábban próbál ágyba dugni, amikor én még játszani szerettem volna. Egyszer, amikor már úgy gondolta, hogy alszom, átmentem a másik szobánkba. Egy férfival volt. Másnap rákérdeztem, hogy ő volt-e az apukám. Ez a jelenet többször is megismétlődött…