Család

Missziós pezsgés egy borsodi községben

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, Miskolc közelében fekvő község idén újra megszervezte nagy hagyományú találkozóját.

– Huszonkét éve már, hogy minden nyáron megrendezzük ezt a lelkinapot, amelyet korábban ifjúsági találkozónak neveztünk, míg idén, plébánosunk javaslatára missziós napnak kereszteltük át, és az ifjúsági jelzőt is elhagytuk előle, sőt arra helyeztük a hangsúlyt, hogy minden korosztályt megszólítsunk, invitáljunk – mondja Képes Magdolna, az Ináncson július 27-én lezajlott egyházközségi rendezvény szervezője. – Eddig sem csak fiatalok jöttek, de most kifejezetten nyitni akartunk, és a nap családi jellegének erősítésére is törekedtünk.

Felkészülő

Vágyakozás. Megértéséhez érdemes egy képet keresnünk magunkban arról, mit takar, mit is jelent számunkra ez a kifejezés. Mi szimbolizálja a leginkább? Melyik az a szín, tárgy, illat, mozdulat, íz, amely a legjobban érzékelteti a lényegét? S vajon ki mit ért e szón, melynek szinonimái: kívánság, epekedés, sóvárgás, kielégüléskeresés, vágyódás, szenvedély, áhítozás, kívánalom, óhaj, kérés?

Felkészülő

– teszi fel minden idők egyik legrettegettebb kérdését előbb-utóbb minden kisgyerek. Vagy egy másik nagyon hasonlót, amitől aztán zavarba jövünk, megbánjuk, hogy a gyerekszoba felé kanyarodtunk, és azt kívánjuk, bár az apja (anyja, nagyanyja…) vállalta volna a délutáni gyerekfelügyeletet.

Pedig az élet nagy kérdéseinek megtárgyalásához intim viszony, bizalmas légkör kell. A gyerekek sem bárkinek teszik fel a „rázós” kérdéseket: tőlünk remélik a választ, mert nekünk merik megmutatni a zavarukat is a témával kapcsolatban.

Szent Annát és Joachimot ünnepeljük július 26-án. A hagyomány úgy tartja, Anna még élt, amikor a Szent Család Nagy Heródes halála után visszatért Egyiptomból, így még találkozhatott a gyermek Jézussal. Jézus nagyanyjának és nagyapjának ünnepén a nagyszülőkről gondolkodunk.

Nyáron különösen is nagyra értékeljük a nagyszülőket, hiszen az iskolai szünetben, ha a szülő dolgozik, bizony jó, ha a gyerekek eltölthetnek néhány hetet, esetleg egy hónapot is a „nagyszülőtáborban”. „Ha anyukád azt sem tudja már, hogy hol áll a feje, és apukádnak a sok munkától nincs egy perc ideje… akkor azt ajánlom, hívd a nagymamát.” Halász Judit dalában ráérez arra, mikor szoktunk segítségért folyamodni. Persze a nagyszülőknél nyaralást nemcsak a szülő élvezi, hanem a gyerek és maga a nagyszülő is. Az előbbi azért, mert a nagymama mindent megenged, és mindig van ideje – ahogyan ez a dal folytatásából is kiderül –, az utóbbi pedig egyszerűen azért, mert szereti az unokáival tölteni az idejét.

Egy kivizsgálás során 2009-ben kiderült, hogy a méhemben kisméretű miómák vannak. Emlékszem, ahogy ott feküdtem az ultrahangos vizsgálaton, s az orvos diktálta az asszisztensnek, hogy mit lát. Nagyon meglepődtem. Nem sokkal később felkerestem a saját nőgyógyászomat is, hogy a véleményét kérjem. Nem tulajdonított nagy jelentőséget a problémának, csak annyit mondott, hogy rendszeresen ellenőrizni fogja. Ez a méhizomból kiinduló jóindulatú daganat gyakran nem nő tovább, sőt vissza is fejlődhet. Az ellenőrző vizsgálatok először azt mutatták, hogy a miómák mérete nagyon lassan araszol fölfelé, majd egy időben megállt a növekedésük. A következő év januárjában esedékes vizsgálaton azonban az elváltozások mérete alapján műtétet javasolt az orvos. Ez az én koromban egyértelműen azt jelentette, hogy eltávolítanák a méhemet. Megdöbbentem. Egyáltalán nem számítottam erre az eredményre. Az orvos azzal vigasztalt, hogy ez csupán egy rutinműtét, de nekem csak egy méhem volt, és nem akartam megválni tőle. Aztán hirtelen nagyon bátor lettem. Bejelentettem az orvosnak, hogy a családommal megbeszéljük a dolgot, de elképzelhetőnek tartom, hogy februárban meg is ejthetjük a műtétet. Február 26-ára kaptam tőle időpontot.

Kisgyermekes szülők egyre gyakrabban fordulnak hozzám személyesen és telefonon azzal a kérdéssel: mit kell tenniük, hogy gyermekük kamaszkorában ne kezdjen majd drogozni? Az anyukák és apukák között egyaránt vannak ismert és kevésbé ismert emberek, alapítványunkat tanácsért felkeresők, érdeklődők. Ami közös bennük, az a félelem egy olyan történéstől, amely esetleg bekövetkezhet a jövőben.

Ovisok, család, nevelés

Tóth Istvánné, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának adjunktusa hallgatóival, illetve volt tanítványaival tizenhárom éve kutatja már, milyen szerepet játszik a kamaszok, kiskamaszok életében a hit, az erkölcs, a példaképek, a család, a munka vagy épp a tanulás. Vizsgálódásait az óvodásokra is kiterjesztette, hiszen a későbbi tulajdonságok rögzülésének egyik fontos időszakát az iskoláskor előtti évek jelentik.

A somogyi kutatássorozat is alátámasztotta: a gyerekek kétharmada nem szeretetteljes környezetben nő fel – pedig az érzelmi nevelés az első hat évben alapozódik meg. S ha okosan szeretnék őket szüleik, következetesen követelnének tőlük, és elvárásokat fogalmaznának meg velük szemben.

Felkészülő

A romantika irodalmát Caspar David Friedrich Vándor a ködtenger felett című festményéről szóló beszélgetéssel szoktuk indítani. A képen a nézőnek háttal álló magányos alak mereng a hegycsúcson a távoli ködpárába vesző táj felett. Szép folyamat, ahogyan a gyerekek a látványból kiindulva megérkeznek a mögöttes tartalomhoz, s felismerik a képen a lehetőségek előtt álló ember léthelyzetének feszültségét: a szabadságra vágyó ember folyamatosan szembesül önmagából és helyzetéből fakadó korlátaival. Talán éppen az éves munkamenetünket megszakító nyári szabadság idején találkozunk leginkább vágyaink és a valóság ellentétével. Mert hiába szeretnénk hosszú túrára indulni, ha nem bírja a lábunk, és álmodhatunk egzotikus utazásról, ha azt anyagi helyzetünk nem teszi lehetővé.