„Az ember a tét… ”

A nemrég kirobbant válság miatt kerültek a figyelem középpontjába a gazdasági kérdések az egyház életében is. Az európai kormányok most minden eszközt megpróbálnak majd bevetni, hogy stabilizálják gazdaságukat, ám ebben a folyamatban nem kerül igazán előtérbe maga az ember, annak erkölcsi és egzisztenciális értékei. André Vingt-Trois kiemelte, hogy a gazdasági válság nem csupán a nagy- és kisvállalatok pénzügyi helyzetét érinti, hanem „mindazokat, akiknek élet- és munkakörülményei a vállalatok életerősségétől és termelésétől függenek”. – A tanácskozás egyik fő feladatául tűzte ki a gazdasági válság okozta problémák megvitatását, hiszen a várható munkanélküliségi hullám, a számos erkölcsi, valamint szociális értékcsökkenés az egyház és a hívők számára is új helyzetet teremt. „Az igaz, hogy az egyházunknak nincs se küldetése, se kompetenciája arra, hogy megoldást nyújtson ezekre a problémákra. Arra viszont van küldetése, hogy segítsen a honfitársainknak emberi módon élni ebben a gazdasági helyzetben, és segítsen a morális veszélyek szem előtt tartásában.” Kifejtette: nem lehet engedni a javak és a gazdagság csábító erejének. Fel kell ismernünk a munka kérdéseiben és az életkörülmények fejlesztésében rejlő felelősségünket, amely a természetes erőforrások megóvására is vonatkozik.

Az emberi erőforrásokra célozva Vingt-Trois bíboros Nicolas Sarkozy egyik nyilatkozatára utalt, amelyben a francia elnök a vasárnapi munkavégzést kívánja elfogadottá és általánossá tenni. „Ne felejtsük el, hogy már feltűnően nagyszámú honfitársunk lett rákényszerítve a vasárnapi munkavégzésre, különösen bizonyos társadalmi munkakörökben… A minél több nyereségnek kell létezésünk fő céljává válnia?” – tette fel a kérdést a főpap. – A hívek számára az Úr napja nem csupán egy ünnepnap a sok közül, hanem a feltámadás napja, a vasárnap a családi élet intenzívebb és gazdagabb megélésére ad lehetőséget. „Hogyan várhatjuk el, hogy a családi kötelékek erősebbé váljanak a társadalomban, ha valamelyik családtag a munkája miatt máshol van? Normális az, hogy a tisztességes életkörülményekért le kell mondani az élet minőségéről?” Ennek persze nem csupán a családokra van hatása, hanem az egész társadalomra is, hiszen az emberi és szociális körülmények romlása a gazdasági növekedést is hátráltatni fogja, márpedig pont annak megoldására merült fel ez a gondolat. André Vingt-Trois e szociális kérdések mellett említette meg a bioetika problémáit is. „A tudományos kutatás és az orvosi alkalmazások valóban az emberek javára vannak és az emberiséget szolgálják?” – tette fel a kérdést, majd felhívta a figyelmet azokra a fejlesztésekre, amelyekkel ma mindenféle fontolgatás és határ nélkül, szinte laboratóriumivá alacsonyítják az emberi létezést. Egyre többen kezdenek el gondolkozni ezeken a kérdéseken, ami az egyházi vezetőket is arra hívja, hogy felkészülten és naprakészen adjanak tanácsot. Ki kell állni ezen értékek mellett, amelyeknek „az ember a tétje”.