Liturgia: A megtérés csúcsa: a bűnterhek letétele

Ebben a liturgikus évben előtérbe került a személyes felkészülés a megtérés útján, Urunk húsvéti ünnepe felé. A szentírási szövegek elemzése után a liturgia adja meg az igazi választ napi teendőink végzésére. Az evangéliumban a főszereplő a házasságtörő asszony. Bizonyára tudta, hogy súlyosan vétkezett. Mit gondolt magában? Talán a kétségbeesés uralta el a lelkét, hiszen tisztában volt tettének következményével.

A hét szentjei

Istenes Szent János szerzetes (Március 8.) – A mai Portugália területén, Luzitániában született. A tökéletesebb életre vágyódva a katonaélet után a betegek szolgálatára szentelte életét. Kórházat alapított, és társaival közösséget alkotva gondozta a betegeket, elhagyatottakat.

Liturgia: Az énekekről (Præorator 10.)

Semmi nem lehet a szent cselekményekben annál ünnepibb vagy kedvesebb, mint amikor a közösség egységben fejezi ki énekével hitét és áhítatát – olvassuk a Musicam sacram kezdetű, 1967-ben kiadott instrukcióban. Ennek az alapelvnek kellett megvalósulnia akkor is, amikor a Præoratort, a liturgikus vezérkönyvet a szerkesztőbizottság összeállította. Természetesen az instrukció ezután felsorolja az ének számos formáját, amelyeket az említett könyv szertartásaiban alkalmazni kell, illetve lehetséges.

A hét szentjei

Aprószentek, vértanúk (December 28.) – A keleti és a nyugati egyház kalendáriumában egyaránt megtalálható ez az ünnep. Mivel az esemény Urunk születéséhez kötődik, karácsony közelében ünnepeljük azokat a vértanúkat, akik „nem a szavukkal, hanem a halálukkal vallották meg Krisztust”.

Liturgia: A család az Áldások könyvében

Karácsony ünnepét a Szent Család vasárnapja követi. A család jelentőségét mutatja a két ünnep közelsége is. Karácsonykor egy gyermek születésének örvendezünk, néhány nappal később pedig az emberi társadalomnak azt a legkisebb közösségét ünnepeljük, amelyet a világ Üdvözítője, az Isten fia sem vetett meg, hanem még inkább megszentelte