Interjú Erdő Péterrel az Avvenirében
Erdő: a Fal után Keleten újjászületik a hit – ezt a címet adta az Avvenire című olasz katolikus napilap a július 21-i számában megjelent interjúnak, amelyet Roberto Fontolan készített a magyar bíboros prímással, a CCEE elnökével abból az alkalomból, hogy augusztusban a Rimini Meetingen Filaret minszki ortodox metropolitával előadást tart ezzel a címmel: Vajon egy művelt ember, egy mai európai hihet-e Isten Fia, Jézus Krisztus istenségében?
A bíboros előbb azt elemzi az interjúban, mit jelent Európa, Nyugat és Kelet, a nyugati és az ortodox kereszténység. – Beszélhetünk Európa keleti és nyugati feléről, bár egyek vagyunk – hangsúlyozza. A Római Birodalom felosztása Keletre és Nyugatra Diocletianus alatt megmaradt, ha nem is adminisztratív struktúrája, hanem kulturális sajátosságai révén. A latin és a bizánci kultúra világos különbségeket mutat. A XX. századi Kelet- és Nyugat-Európa politikai jellegű lett: Kelet a szovjetek, Nyugat az USA befolyása alatt állt. De hála Istennek a vasfüggöny nem létezik már – mutat rá Erdő Péter. – Létrejött az Európai Unió, amelyhez volt kommunista országok is csatlakoztak. A szovjet megszállás után ezek az országok a korábbitól eltérő kapcsolatokat létesítenek Oroszországgal: gazdasági kapcsolatok épülnek ki, az életmód hasonlóvá válik, a hivatalos marxista ideológia letűnte után ideológiai és morális üresség uralkodik el, nemzeti ébredés tapasztalható nyelvi, kulturális, művészeti és irodalmi téren. Arra van szükség, hogy helyesen értsük és konstruktív módon dolgozzuk fel saját közeli és távolabbi múltunkat, mert a korrupció és az anarchia következtében megvan a társadalmi és a gazdasági élet destabilizálódásának veszélye, ha az állam merev dogmatizmussal ragaszkodik a szélsőséges liberalizmus elveihez, amelyek távol állnak a társadalom valóságos helyzetétől.