Vatikáni Rádió

Pozsonyban ülésezett a CCEE

Erdő Péter bíboros elnökletével október 3–6-án a szlovák fővárosban tartották az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) éves közgyűlését. A helyszínválasztást az indokolta, hogy Szlovákiában az idén ünneplik Szent Cirill és Metód evangelizáló tevékenységének 1150. évfordulóját.

Az ülésen felvették Észtországot a CCEE „nagy családjába”. A püspökök megvitatták többek között azt a kérdést, hogy milyen módon ismerik el, tartják tiszteletben, és mennyire van jelen az egyes európai országok alkotmányában, jogi rendszerében és társadalmában Isten és a vallás.

A vatikáni apostoli palota konzisztóriumi termében szeptember 30-án a napközi imaóra keretében Ferenc pápa rendes, nyilvános konzisztóriumot tartott a két boldog pápa szenttéavatási ügyében.

A konzisztórium során a szentatya kihirdette, hogy Boldog XXIII. Jánost és Boldog II. János Pált 2014. április 27-én, húsvét második vasárnapján, az isteni irgalmasság ünnepén iktatják a szentek sorába.

MK

Boldogá avatták Miroslav Bulešilt

Angelo Amato bíborosnak, a Szenttéavatási Kongregáció prefektusának vezetésével a horvátországi Pulában szeptember 28-án boldoggá avatták Miroslav Bulešil egyházmegyés papot, vértanút, akit 1947-ben az Isztria-félsziget északi részén gyilkoltak meg, miközben a bérmálkozás szentségét szolgáltatta ki.

A Tito-rezsim idején a horvát egyház is kommunista üldöztetést szenvedett. Több mint négyszáz papot öltek meg, kínoztak halálra és végeztek ki a börtönökben, továbbá teológusokat, szeminaristákat, szerzetesnőket és világi híveket is.

Kanadai anglikán katolikusok egyesülése Rómával

Az Osservatore Romano július 28–i száma arról tájékoztat, hogy a kanadai anglikán katolikusok egyhangúan megszavazták a katolikus egyházzal való egységet és annak a XVI. Benedek pápa által kibocsátott Anglicanorum coetibus kezdetű apostoli konstitúció által előírt módon való megvalósítását. Az Anglikán Közösség Állandó Bizottsága, amelynek tagja Rowan Williams canterburyi érsek is, 24-én visszautasította azt a javaslatot, hogy a közösségből zárják ki az episzkopálisokat. Legutóbb májusban szenteltek nyíltan homoszexuális püspököket az episzkopális egyházban, amely az anglikánok egyesült államokbeli ága. Az anglikán vezetők moratóriumot indítványoztak elő a hasonló püspöki kinevezéseket illetően, addig is, amíg nem rendeznek vitát a kérdésről – így akarják megakadályozni a fájdalmas különválást.

Ugyancsak problémás a nők püspökké szentelése, amely központi helyet foglal el az angliai anglikán egyházban. A legutóbbi, Yorkban megrendezett általános szinóduson mindenki számára elfogadható kompromisszumra törekedtek, de a végleges döntést 2012-re halasztották. Az angliai egyház legnagyobb anglikán katolikus csoportja, a Forward in Faith (Előre a Hitben), amelynek tízezer tagja van, rendkívül kritikus a nők püspökké szentelését illetően, amelyet teológiailag elfogadhatatlannak tart – olvassuk az Osservatore Romano szerdai számában.

XVI. Benedek Nagy-Britanniai útja jótétemény

XVI. Benedek őszi, szeptember 16-tól 19-ig tartó angliai látogatásának jelentőségét növeli, hogy személyében az első pápa tesz majd állami szintű látogatást a szigetországban. (II. János Pál 1982–es látogatása nem hivatalos, lelkipásztori jellegű volt.) Lord Christopher Patten, a pápai útért felelős, a brit miniszterelnök által kinevezett megbízott nyilatkozott a szervezésről és a várakozásokról.

A pápa nemcsak a katolikus közösséggel, a hívekkel fog találkozni, hanem az ország vezetőivel és önkormányzati vezetőkkel is. Ez az út jó alkalom lesz annak bizonyítására, hogy egy nem katolikus többségű ország kormánya is számos területen együttműködhet a katolikus egyházzal – mondta.
A pápa látogatását ellenző kritikákról szólva hangsúlyozta: ha az emberek tüntetni akarnak, joguk van hozzá – ők a brit társadalomnak csak jelentéktelen kisebbségét képviselik. A nehéz feladatok között említette azonban a Szentatya biztonságának garantálását és a lelkipásztori rendezvények biztosítását.
XVI. Benedek látogatásának költségeit egyre több bírálat éri a szigetországban. A brit kormány megbízottja ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: tíz-tizenkét millió font az adófizetőkre eső rész, a költségekhez azonban minden résztvevő hozzájárul, a papok is. (A múlt évben Londonban megrendezett, egynapos G20-csúcstalálkozó tizenkilenchúsz millió fontba került.)

Lord Patten nemrégiben azt is nyilatkozta, hogy Nagy-Britannia a legszekularizáltabb ország, amelybe pápa valaha is ellátogatott. Ezzel a szentmise-látogatások ritka voltára utalt, valamint az agnoszticizmus és az intellektuális ateizmus jelenségére, amely nagy teret nyert a közéletben és a médiában. Idézte Julian Barnes halálról szóló könyvét, amelyet a szerző a következő mondattal kezd: „Nem hiszek Istenben, de hiányzik!” Bizonyos értelemben sok ember így él ma az Egyesült Királyságban – állapította meg. (CiG)

Megjelent Ferenc pápa első interjúja

„Jó napot! Ferenc pápa vagyok.” Ugye, ismerős e bejelentkezés? Ha máshonnan nem, hát az elmúlt fél év egyes híradásaiból. Mostantól e történelmi jelentőséggel barátságos köszöntés egy kis kötet címe is, melyben helyet kapott a jezsuita kulturális folyóiratok főszerkesztőinek szeptemberre időzített „nagy dobása”: tizenöt országgal egy időben, 19-én magyarul is napvilágot látott a Ferenc pápával készített első írásos interjú.

Pápák nem szoktak interjút adni. Hiszen az némileg mindig esetleges műfaj – ügyesen kifundált kérdésekre azonnali válaszokat vár, amelyeket jó esetben megmutatnak a nyilatkozónak: hagyja jóvá vagy igazítsa át a szerkesztett szöveget, hogy az valóban tükrözze gondolatait. S ez a fajta párbeszéd eltér a katolikus egyházfők hagyományos, ünnepélyes stílusú megnyilvánulásaitól, a tanítások, üzenetek, buzdítások vagy elmélkedések emelkedett, súlyos kijelentéseitől. Annál nagyobb meglepetés volt, hogy a pápai interjú műfaját végül a csendes, visszahúzódó tudós típusát képviselő XVI. Benedek vezette be. (II. János Pál Átlépni a remény küszöbén című könyve – hirdetései dacára – nemigen tekinthető interjúkötetnek, hiszen a lengyel pápa annak idején valóságos kis esszéket alkotva válaszolt Vittorio Messori újságíró előre elküldött kérdéseire.) Joseph Ratzinger már bíborosként tapasztalatot szerzett a több napot igénylő interjúk terén, így A világ világossága valójában egy sorozat betetőzése volt 2010-ben.

A szentatya a papság jövőbeni modelljéről

Ferenc pápa Róma püspökeként székesegyházában, a Lateráni Szent János-bazilikában találkozott papjaival szeptember 16-án. Az esemény zárt körben zajlott, és csak a L’Osservatore Romano szeptember 16–17-i száma adott tájékoztatást az ott elhangzottakról. A résztvevők már korábban kézhez kapták a pápa 2008-ban készült írását a papság jövőbeni modelljéről.

A találkozó első részében a szentatya összefoglalta, mit jelent papnak lenni. A papnak sokat kell dolgoznia – mondta –, mert munkájára nagy szükségük van a mai embereknek. A lemondások közül a biológiai apaságot említette meg, majd leszögezte: az ima, a másokhoz való közelség hatékony segítséget jelent minden pap számára a fáradozások legnehezebb pillanataiban.

Ingyenes részvétel az angliai pápalátogatáson

A szeptember 16-19-én esedékes nagy-britanniai pápalátogatás szervezői cáfolták a római Avvenirének a felröppent hírt, hogy a pápai rendezvényekre szóló belépőjegyeket pénzért adják. Kizárólag nagyobb, szervezett csoportoktól kérik, hogy járuljanak hozzá a költségekhez. Egyéni belépők ingyenesen, főleg a plébániákon igényelhetők. Andrew Summersgill főrendező szerint a csoportoktól kért összeg főleg a szállítás és a biztonság költségeihez járul hozzá, ahogyan ez egyházi világrendezvényeken, például az ifjúsági világtalálkozókon is bevett gyakorlat.

(KAP)