Országjáró
A közel nyolcszáz önkéntes munkatárssal tevékenykedő Szombathelyi Egyházmegyei Karitász fennállásának 22. évében lehetőséget kapott arra, hogy kibővüljön.
A Hétszínvirág pályázat célja az önkéntesség terjesztése és népszerűsítése helyi és kistérségi szinten. A pályázat keretében két önkéntespont jön létre Vásárosmiskén, illetve Bázakerettyén.
Országjáró
Hogyan oldható meg?
Balog Zsolt a Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium igazgatóhelyettese. Közel hatszáz gyerek jár ide. Két éve egyházi fenntartású az iskola, ahol a Nagyboldogasszony Tanító Nővérek, pedagógus végzettségű, középiskolai tanárok tanítanak. Működésüket az egyházmegye főpásztora hagyta jóvá.
Zsolt tanár úr negyvenéves, Szolnokon az egyik házas hétvége csoportot vezeti feleségével, Melindával. Most várják negyedik gyermeküket. A házas hétvége mozgalom lényege, magyarázza a tanár úr, hogy a házaspárok minél közvetlenebbül beszéljék meg egymással, ki hogyan viseli el és kezeli az életében jelentkező problémákat, feszültségeket, a különböző érzelmi hullámzásokat, vagy „csak” mindennapi életük gondjait és eseményeit. „Elsősorban az érzésekre irányítjuk a figyelmet. Nem szeretnénk ítéletet mondani, sokkal fontosabb annak megbeszélése, hogyan élhetünk kiegyensúlyozottan, harmóniában egymással, a családdal, környezetünkkel.”
Országjáró
Versmondók megmérettetése
A Mária Rádió I. Kárpát-medencei versmondó versenyének egyik regionális válogatóját Kalocsán tartották, február 8-án. A Quo vadis, Domine? elnevezésű verseny célja, hogy az istenes versek megszólaltatásával középpontba állítsa a hit erejét. A megmérettetésen – Hódmezővásárhelytől Dunaújvárosig – tizenöten vettek részt, két kategóriában. A versenyzők többek között Reményik Sándor, Dsida Jenő, Márai Sándor, Wass Albert, Szabó Lőrinc és Rab Zsuzsa műveit adták elő. Az országos döntőbe hét szavaló jutott tovább: Rakonczai Kitti (Hódmezővásárhely), Vagyon József (Kiskunhalas), Romsics Fanni (Kalocsa), Varga Máté (Dunaújváros), Podmaniczki Kinga (Kiskunfélegyháza), Balla Zsuzsanna (Dunaújváros) és Kolozsvári Ibolya (Kunszentmiklós).
Olvasói levél
Lapjukat örömmel forgatjuk a szép magyar nyelven megírt, nívós cikkek miatt.
A vízkereszti számban megjelent írás a herendi Szent Euszták-templom felújítására hívja fel a figyelmet. A templom azért is érdekes, mert a miserend itt egy herendi porcelántáblán olvasható.
A régi padrend is most, a felújítás után állt vissza. Nagyapám, (Birtanói) Bibba Lajos készítette a templom ablakait. 1944-ben több tíz zsidó családot mentett meg azzal, hogy felvetette őket a herendi porcelángyárba, és ennivalót juttatott nekik.
Egy gobelinre
a hímzés majd szétfeslik egyszer
és a minták elszabadulnak
a kanavászról
boldogan repülnek
hajlongnak előre hátra
nem köti többé őket
sem szín
sem fonál
sem idő
Alsósztregován január 30-án adták át a magyar—szlovák regionális együttműködéssel újjászületett irodalmi emlékhelyet. A ma Szlovákia területén található XVIII. századi rokokó-klasszicista stílusú kastélyban született 1823. január 21-én Madách Imre, aki fő művét, Az ember tragédiáját is itt írta.
Madách 1864. október 5-én hunyt el, szintén Alsósztregován. Földi maradványait 1936-ban helyezték el a kastélyparkban. Síremlékén a Rigele Alajos által megmintázott bronzszobor egy kitárt karú, égbe emelkedő ifjút ábrázol, akinek lebegő alakja, behunyt szeme, arcának átszellemültsége vágyakozást tükröz. Sokan Ádám alakját vélik felfedezni benne, az örök kereső, új utakra törő embert…
Szabó Irma költészetéről
Utolsó publikált verseit, prózáját 2004-es dátumozással találtam meg. Az 1913-ban, Budapesten született költő életéről keveset tudunk. A Vigiliában 1974-től jelentek meg versei, Rónay György mutatta be a szerzőt, értékelte költészetét: „Szabó Irma versei azonnal megragadták a figyelmemet érettségükkel, költői megfogalmazásuk bátorságával, azzal a bizonyos saját hanggal, ami napjaink mérhetetlen verstermésében sajnos egyre ritkább.
Átadták a Szent Erzsébet rózsája-díjat
Nagy Lászlóné, a pusztadobosi katolikus karitász vezetője vehette át idén a Szent Erzsébet rózsája-díjat. Az elismerést Erdő Péter bíboros adta át november 18-án a budapesti Duna palotában. Az elismerést 2000 óta minden évben Szent Erzsébet ünnepén adják át egy olyan személynek, aki az együttérzés és a tevékeny szeretet jegyében kiemelkedően sokat tesz embertársaiért. Az Árpád-házi szent eszménye, amint Erdő Péter bíboros fogalmazott ünnepi beszédében, ma is ott ragyog az élet éjszakájának közepén, azért, hogy a szeretet és a kegyelem erejével minden embert megvilágítson. A Szent Erzsébet-rózsája díj kitüntetettjei ezt a tüzet tartják életben és adnak példát környezetükben másoknak a krisztusi élethez. Az idei díjazottal készült interjú lapunk második oldalán olvasható.