Begyógyítani a XX. század sebeit

Jálics Ferenc jezsuita szerzetes az argentin juntáról

Hazánkban máig mélyen átérezzük a XX. századi diktatúrák okozta sebeket. Egyik rendtársunk, Jálics Ferenc SJ éppen ezek elől menekülve hagyta el az országot, majd tanulmányai befejezése után Dél-Amerikában szolgált. A napokban megkeresték azzal kapcsolatban, hogy hogyan emlékezik vissza az argentin juntára. Ezzel kapcsolatban így ír a német jezsuiták honlapján:

„1957-től Buenos Airesben éltem. 1974-ben egy rendtársammal az evangéliumtól indíttatva, és hogy felhívjuk a figyelmet a borzasztó szegénységre, egy favellára, nyomornegyedbe költöztünk Aramburu érsek és Jorge Mario Bergoglio provinciális engedélyével. Onnan jártunk az egyetemre tanítani.

A meddőségről

Az élet kultúrájának fényében

A meddőségről és okainak kezeléséről szerveznek előadásokat orvosi, bioetikai és lelkipásztori megközelítéssel lelkivezetőknek, papoknak és érdeklődőknek április 9-én, kedden 10 és 14 óra között Budapesten, a Szent István-bazilika egyik közösségi termében.

A rendezvény védnöke Bíró László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családreferens püspöke.

Kihez fordulhatnak a katolikus házaspárok, akik azt tapasztalják, hogy nem jön a baba? Ki tud nekik tanácsot adni abban, hogy mi az, amit megpróbálhatnak, és hogyan válasszanak a lehetséges módszerek közül?

Egy megtérés története

Gondolkodtam darab ideig, vajon papírra vessem-e a lentebbieket, mert a történet nagyobbik fele olyannyira a magánügyem (magánügyünk), hogy nyilvánosságra hozatalát talán tiltja a szemérmesség. Aztán néhány hónap után végül arra jutottam: nem baj, ha mások is megismerik, mit őrizgetek a lelkemben a negyvenedik érettségi találkozóm óta.

Ágnest hamar megszerettem. (Nem ez a neve, de ez a kis „hamisítás” talán megóv bennünket attól, hogy túl sokan ráismerjenek.) Szeretem mindmáig. Az elemi iskolában (akkoriban általánosnak nevezték, de én rendre az otthon tanult kifejezést használom) sodort össze bennünket a véletlen, és a gimnáziumban újra egy osztályba kerültünk.

Innen-onnan

Kubai tüntetés tizenegy fogolyért

A kubai fővárosban karácsonykor asszonyok tüntettek tizenegy bebörtönzött szabadon bocsátásáért, akiket a hatóságok ígérete ellenére nem engedtek szabadon az ünnepre. A Hölgyek fehérben elnevezésű mozgalom egy csoportjáról van szó, politikai foglyok hozzátartozóiról. Nemcsak a szabadon bocsátást, hanem azt is követelik, hogy a szabadulóknak ne kelljen elhagyniuk az országot. A kubai katolikus egyház az elmúlt hónapokban sikerrel szabadított ki politikai foglyokat, ötvenkét személyt, azzal a feltétellel, hogy elhagyják az országot. 2003 márciusában, a „fekete tavasz” idején kilencven ellenzékit, köztük huszonhét újságírót börtönöztek be. (KAP)

Nagy-Britannia

Miniszter a válás előtti tanácsadásért

Ian Duncan Smith brit munkaügyi miniszter javasolta, hogy vezessék be a válást tervező házaspárok számára a kötelező tanácsadást. „Túl sok házaspár válik el anélkül, hogy döntése következményeire gondolna” – nyilatkozta december 29-én a Daily Telegraphnak. A Norvégiában már bevált példára hivatkozott. (KNA)

Irak

Keresztények egy önálló tartományért

2003 óta keresztények tízezrei hagyták el a szülőföldjüket. Az iraki keresztények legjobban szervezett csoportja az asszír keresztényeké. (Az Asszír Birodalom központja a Kr. e. XV-VII. században a mai Irak területén volt.) Kezdeményezésükre december elején Erbilben a különböző rítusú keresztények arról tanácskoztak, hogy önálló keresztény tartományt kellene alakítaniuk a védelmük érdekében. A kérdés a keresztények körében is erősen vitatott. Erős iraki kormányban látják a megoldást, nehogy tovább erősödjék Irak megosztottsága. (KNA)

Idéző

Bol­dog XXIII. Já­nos (Angelo Giuseppe Roncalli, 1881—1963) egy­há­zi em­lék­nap­ját az ál­ta­la ös­­sze­hí­vott II. va­ti­ká­ni zsi­nat meg­nyi­tá­sá­nak öt­ve­ne­dik év­for­du­ló­ján, ok­tó­ber 11-én tart­juk. Szent Pé­ter 261. utó­da­ként 1958 és 1963 kö­zött ve­zet­te a ka­to­li­kus egy­há­zat. Köz­vet­len­sé­gé­nek és egy­sze­rű­sé­gé­nek kö­szön­he­tő­en min­den idők egyik leg­nép­sze­rűbb pá­pá­ja volt. 2000 őszén avat­ta bol­dog­gá II. Já­nos Pál pá­pa.

Ma­já­lis után… Szinyei Merse Pál éle­te és fes­té­sze­te.

Ma­gyar is­me­ret­ter­jesz­tő film (2010)

 

A fes­tő ré­gi ne­me­si csa­lád sar­ja volt, ap­ja Sá­ros vár­me­gye al­is­pán­ja, majd fő­is­pán­ja, aki tá­mo­gat­ta fia mű­vé­szi tö­rek­vé­se­it. 1864-ben be­írat­ta a mün­che­ni aka­dé­mi­á­ra. Mes­te­re­i­től azon­ban csak a biz­tos rajz­tu­dást, a szer­kesz­tés sza­bá­lya­it ta­nul­ta meg. A kö­vet­ke­ző évek­ben kez­dett fog­lal­koz­ni fő mű­ve, az egyik leg­szebb ma­gyar kép, a Ma­já­lis váz­la­ta­i­val, mely 1873-ban öl­tött vég­le­ges for­mát. Az eu­ró­pai fes­té­szet­ben is igen fon­tos he­lyet el­fog­la­ló ra­gyo­gó ko­lo­ri­tú, élet­vi­dám plein air ké­pe azon­ban nem ér­te el a meg­ér­de­melt si­kert, s al­ko­tó­ja ked­vét ve­szít­ve ab­ba­hagy­ta a rend­sze­res mun­kát. A ma­já­lis  1896-ban vé­gül át­ütő si­kert ara­tott. A fi­a­tal nagy­bá­nyai mű­vé­szek tö­rek­vé­se­ik elő­fu­tá­rát is­mer­ték fel ben­ne.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.