Ne féljünk az igaz élettől

„Legyen áldott az Isten és Urunk, Jézus Krisztus Atyja, aki minket nagy irgalmában Jézusnak a halálból való feltámadása által új életre hívott, az élő reményre.” (1Pt 1,3) Jézus Krisztus feltámadása az élet realitása. Sok mindent ismerek a világból, tartok fontosnak az eseményekből, életem elválaszthatatlan részének tekintem azokat. Kész vagyok áldozatot is hozni ezekért. Majd valamikor kiderül: tévedtem, hamis, fölösleges dolgokra fordítottam időt, energiát, pénzt, egészséget. Hamis világot alakítottam ki, értelmem, érzelmem, akaratom olyan valóság előtt hódolt, amely nem is létezik, csak az igazság látszatát kelti. Mert hazug, cél és távlat nélküli, önmagamra irányuló, mások és a magam sérüléseire épülő. Kegyetlen szembesülés ez. Reményvesztetté, élettelenné, a jövőről lemondóvá, magányossá tesz. S kész vagyok számolatlanul fizetni annak, aki a szabadítás, a gyógyulás, az egészség, a szép jövő ígéretét énekli. Sodorva befelé a felszínesség, a hazugság, a látszatvilág mélységeibe. Ki szabadít meg magamtól, hazugságaimtól, csalódásaimtól?

Hitelesen az interneten

Könyvespolcra

 

Keresztény hit és internet, teológia és technológia. Első hallásra két teljesen külön világ, s komoly bátorságot igényel, ha ma teret szeretnénk adni a hit csendjének. Hogyan lehetséges mégis, hogy az evangélium hiteles tanúiként valósítsuk meg a világban élő egyház küldetését?

Korunk technológiai forradalmát áttekintve ehhez kaphatunk útmutatást Antonio Spadaro jezsuita atya könyvéből, amely mesteri alapossággal tárja elénk a ma már oly természetes közegnek tekintett világháló lehetőségeit. A tudományos igényességgel megírt kötet mély teológiai gondolatokkal kísér bennünket az internetalapú társadalom szegmenseit kutatva, miközben a kinyilatkoztatás fényénél értelmezi a digitális korszak újdonságait.

Egyház és ökológiai válság

Közös felelősségünk a teremtésvédelem – új rovatunk indul

 „Az egyház felelősséget visel a teremtésért, és ezt a felelősséget nyilvánosan is érvényre kell juttatnia. Ha pedig ezt teszi, nem csak a földet, a vizet, a levegőt kell védelmeznie, amelyek mind hozzátartoznak a teremtés adományához. Az embert kell védelmeznie mindenekelőtt, saját önpusztítása ellenében.” XVI. Benedek pápa Caritas in veritate kezdetű körleveléből származnak ezek a mondatok. A szentatya nemcsak ebben az enciklikájában, hanem szinte minden jelentős megszólalásában utal vagy egyenesen nagy hangsúlyt fektet a teremtett világért viselt keresztény felelősség szempontjaira; 2010. január elsejére írt béke világnapi üzenetét pedig – Ha békére törekszel, védd a teremtett világot címmel – teljes egészében ennek a témának szentelte.