Élvezem a Nobel-díjas Hermann Hesse kíméletlenül szép regényét, A pusztai farkast. Az erősen keresztény „kísértésű”, filozófiai (főleg keleti) iskolákat megjárt szerző ezt írja e regényében: „Az ember nem kész teremtmény, hanem a Szellem kihívása, távoli áhított és rettegett lehetőség, és hogy a hozzá vezető utat csak apró lépésenként, gyötrelmek és révületek árán járhatja meg, akinek ma bitót ácsolnak, és holnap emlékművet emelnek.”
Csörgő levelek novemberi szőnyegén a történelem gyalogösvényei mintha rövidülnének, hogy aztán átíveljenek a végtelenségbe.Valahol ott áll Imre, aki talán egy erdőrészben kapta a halálos sebet…
A jól ismert író, Cs. Szabó László a franciák fővárosáról meditálva ezt írta: „Megsebesült Párizs.” Megmarad az a domb, amelyen Szent Genovéva virrasztott.” A „vésznek kitett” Európa szellemi arculata romok halmazában a város védőszentjében bízott, a továbbélés reményében, ahogyan a kommün idején is…
Anzelm, a tudós szent gondolatával érdemes visszatérni kora keresztény századokhoz, amikor annyi vita folyt a Szentháromságról: „Nem kísérlem meg, hogy behatoljak magasságodba, mert nem mérhetem hozzá értelmemet. De szeretném megsejteni azt az igazságot, amelyet szívem hisz és szeret.”
Hol születik a szép ének? Daljáró utamon Vas megyében, a Nyugat- Dunántúlon, Szombathelytől hét kilométerre, Kőszeghegyalja peremén állítom meg a „szekerem”, Perenyén. A németek Prennendorfnak mondják.
Október 13. és 16. között angol nyelvű konferenciát rendeztek Szegeden a Bálint Sándor Valláskutató Intézet szervezésében. Ez volt a Gál Ferenc Hittudományi Főiskolán az eddigi legjelentősebb tudományos tanácskozás.
Ha II. Szilvesztert a kultúra egyik mesteratyjának mondhatjuk, diplomáciai távlat-gondolkodónak magyar ügyekben is, a XIV. század Orbánját szintén nevezhetjük így. Életszentsége – ez a „hallatlan kivétel” – a gondviselés eszközeként egészen élővé alakította szívét.
Petrarca, a költő barátja, Simone Martini, az európai gótika és trecento festészet jeles képviselője az assisi Szent Ferenc- bazilikához a XIV. század elején épített oldalkápolna falára festette Szent Márton életének jeleneteit.
