Upway vasútállomásán
„Nem sok az, amit tehetek,
nincs nálam pénz!” – mondta szánakozó
hangon az állomáson
egy hegedűt tartó gyerek,
mielőtt a vonat megérkezett –
„De játszhatok valami dalt,
mely kedves és elragadó!”
„Nem sok az, amit tehetek,
nincs nálam pénz!” – mondta szánakozó
hangon az állomáson
egy hegedűt tartó gyerek,
mielőtt a vonat megérkezett –
„De játszhatok valami dalt,
mely kedves és elragadó!”
Rigó énekel, alkonyi dalnok,
páros, magános pinty fütyül,
s ahogy a homály nő, csalogány
sikongat
teljes erőből szüntelenül
a sűrű lomb közül.
Hihető, hogy jól mehetett
a Földön minden – van reá adat –
mielőtt meg nem született
az öntudat.
Sokszor kérte, hogyha
meghal majd – oly sok
embert kísérve
temetőbeli
nyugvóhelyére –
Kilobban a nappal világa,
egy szárny még átlebeg,
megkoccannak, valcerra várva
a komor fenyőfejek.