Gyógyíthatnak-e a pokol emlékei?

Egy angol ferences elrabolt gyermekkora – Áprilisban híre kelt, hogy egy angol ferences szerzetes, Michael Seed hazájából átrittyent Németországba, hogy szemtől szemben csodálhassa és áldhassa meg (a jelen lévő ezrekkel egyetemben) négylábú kedvencét, a magyarok büszkeségét méltán kiváltó Overdose-t. Michael atya közösségének alapítója, Assisi Szent Ferenc nyomában járó állatbarátságról tett ezzel tanúbizonyságot. Ennél többet idehaza kevesen tudnak róla, tán még azt, hogy a miniszterelnökségről 2006-ban leköszönő Tony Blair részben az ő hatására döntött úgy, hogy a hivatalával kötelezően együtt járó anglikán egyháztagságtól megválik, és felvételét kéri a katolikusok közösségébe.

Az Esőember vendégei

Színházi este autisták javára – Tavaly decemberben, ötvennyolc éves korában, Salt Lake Cityben elhunyt Kim Peek. Ez számunkra persze keveset mond, Amerikában viszont sokan tudták, kiről van szó. Ő volt az az autista férfi, akiről az Esőember (Rain Man) című film főszereplőjének alakját mintázták.

A remény magjai

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat kérése a parlamenti képviselőkhöz – Sokat tűrő, szerény, jól viseli a szárazságot, állja a hideget, de a növekedéshez fényre és melegre van szüksége. Virágai csak csoportban mutatják meg szépségüket. Évezredek óta ismerik fájdalomcsillapító, nyugtató és fertőtlenítő hatását. Segíti a szervezet működését, késlelteti az öregedést, növeli az ellenállókészséget. Az ókori görögök az istenek kedvencének tartották, a bátorság, a hősiesség és a kitartás jelképe volt.

A múltat végképp megismerni…

Egyházüldözés és egyházüldözők a Kádár-korszakban – Múltunk örökségén, értékein és romjain építjük napról napra a jövőnket. Minden nemzetre, tehát a magyarságra s valamennyi közösségre, így természetesen az egyházra is igaz ez. Csak akkor tudjuk kamatoztatni kincseinket és gyógyítani sebeinket, ha tudatosítjuk magunkban létezésüket – ha feltáró munkát végzünk.

Köszönet a favágóknak

Szerencsére (lapunk hasábjain úgy is fogalmazhatunk, hogy hála Istennek) nemcsak értelmetlen mázolmányokról, rongálásról, gyalázkodó feliratokról, sírkövek ledöntéséről s hasonló barbár cselekedetekről adhatunk időnként hírt, hanem építő-szépítő, léleknemesítő cselekedetekről is.

Emberhalász világháló: Ünnepeld meg az életet!

Nemrég hagytuk magunk mögött a föld napját – s elég baj, ha magunk mögött hagytuk, mert e minden év április 22-én esedékes, huszonnégy órás figyelmeztetésnek csak akkor van értelme, ha amúgy mindennap szembesülünk bolygónk s a rajta megnyilvánuló milliárdnyi színű élet értékével, sebezhetőségével, sérüléseivel. A szembesülésnek egyik – persze önmagában korántsem elégséges – módja, ha üzeneteket kapunk és küldünk, amelyek nem hagyják elfeledni, hogy sokat emlegetett jogaink mellett miféle kötelezettségeink vannak a ránk bízott Földdel és kincseivel, lakóival kapcsolatban.

Könyvespolcra: Bátorság, testvérem…

„Aki rózsát ad, annak mindig egy kicsit illatos marad a keze.” E sor egy brazil énekből való, és híven idézi fel egy olyan férfi alakját, akire nemcsak a feleségének ajándékozott virágok, hanem a szeretetből sokaknak adott élete miatt is igaznak bizonyult.