Szent Antal, a postás
Olaszország, sőt az egész világ talán legnépszerűbb szentje Páduai Szent Antal, akit az olaszok egyszerűen Il Santónak, vagyis „a szentnek” neveznek.
Olaszország, sőt az egész világ talán legnépszerűbb szentje Páduai Szent Antal, akit az olaszok egyszerűen Il Santónak, vagyis „a szentnek” neveznek.
Péter Gábor irányította a hadműveletet – A szerzetesrendeket feloszlató önkény 1950. június 19-én Hatvan városában érte el csúcspontját, ahol a ferenceseket szerető és féltő hívek élő kordont vontak a rendház köré, hogy megakadályozzák az ÁVO fegyveres különítményét a szerzetesek elhurcolásában. Erre emlékeztek június 20-án az új-hatvani Szent Istvánról nevezett plébániatemplomban az áldozatok és utódaik, civilek és ferencesek.
Ferences papszentelés – Két ferences diakónust, Posztós Eriket és Zarándy Kleofást áldozópappá szentelte Udvardy György püspök június 5-én, a pasaréti Páduai Szent Antal-templomban.
Nyolcvan éve érkeztek az ázsiai országba – A XX. század első felében a magyar ferencesek rendkívül dinamikusan fejlődtek, sok hivatásuk volt, számos új rendházat alapítottak, és egyre több településen kapcsolódtak be a lelkipásztori munkába.
Ferences rendtörténeti konferencia – Nyolcszáz éves a ferences rend címmel konferenciát tartott a magyarországi rendtartomány, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem október 14-15-én. Az egyik szervezőt, Varga Kapisztrán ferences történészt kérdeztük.
Ferences lelkiségi napok Vácott – „Jó nemzet a mienk. Amelyik nép közadakozásból el tud látni kétezer árvát, azt ne marasztalja el senki” – mondta Böjte Csaba dévai ferences a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola hallgatóival beszélgetve. A főiskola dísztermében egy tűt nem lehetett volna leejteni, annyian voltak kíváncsiak április 6-án és 7-én a ferences lelkiségről szóló rendezvénysorozat programjaira.
Búcsú a kezdeményezőtől – A rendszerváltozást követően, mikor egyházunk visszanyerte mozgásszabadságát, lehetőség nyílt új egyházi sajtóorgánumok alakulására.
A ferences rend pápai jóváhagyásának 800. évfordulója alkalmából két rangos tudományos munka látott napvilágot augusztus utolsó napjaiban. Medgyesy S. Norbert irodalomtörténész a XVIII. századi csíksomlyói ferences iskoladrámák művelődés- és lelkiségtörténeti hátterének és forrásainak a vizsgálatára vállalkozik, Soós Sándorné tudományos kutató, a szentendrei ferences gimnázium tanára pedig a rózsafüzér imádság történetét és a magyar irodalomra gyakorolt hatását mutatja be.