Szent Gel­lért Fesz­ti­vál – a ko­moly­ze­ne je­gyé­ben

Országjáró

Ha­to­dik al­ka­lom­mal em­lé­ke­zik el­ső, vér­ta­nú püs­pö­ké­re a Szeged–csanádi egy­ház­me­gye a szep­tem­ber 20. és 24. kö­zött meg­ren­de­zett Szent Gel­lért Fesz­ti­vál­lal. Az ese­mény ke­re­té­ben az ér­dek­lő­dők a szé­kes­egy­ház­ban és a Gál Fe­renc Fő­is­ko­lán hall­hat­nak szín­vo­na­las kon­cer­te­ket és elő­adá­so­kat. A klas­­szi­kus és kor­társ ze­ne­szer­zők is­mert és rit­kán hall­ha­tó mű­ve­it ez­út­tal is a fesz­ti­vál mű­vé­sze­ti ve­ze­tő­je, a Pro Cultura Hun­garica-díjas Robert Christian Bachmann és Yoon Kuk Lee kar­nagy, a salz­bur­gi Ka­ma­ra Fil­har­mo­ni­kus Ze­ne­kar ve­ze­tő­je, va­la­mint Gyüdi Sán­dor, a Sze­ge­di Nem­ze­ti Szín­ház fő­igaz­ga­tó­ja ve­zény­li.
A Sze­ge­di Szim­fo­ni­kus Ze­ne­kar és a Szent Gel­lért Aka­dé­mia mel­lett a fesz­ti­vál vis­­sza­té­rő ven­dé­ge lesz a min­dig nagy si­kert ara­tó Stadler Quartet, a szó­lis­ták kö­zül pe­dig Vámosi-Nagy Zsu­zsan­na és Madai Zsu­zsan­na is.

Majdnem vértanú lett

Kamarás Mihály ferences szerzetes emlékére

Az újvidéki szerb partizánok által 1944 őszén elkövetett vérengzéseket csodával határos módon túlélő ferences szerzetes, Kamarás Mihály életének 95. évében, május 18-án, pünkösd vigíliáján, Budán visszaadta lelkét a Teremtőnek.

Hűséggel, kedvességgel szolgált

Az ország legidősebb papjától búcsúzunk

„Imádkozzatok érte, de remélem, hogy már ő imádkozik értünk odaátról!” – ezekkel a szavakkal zárta Horváth Achilles budai ferences házfőnök rendtársainak írt levelét, melyben közölte a szomorú hírt: Boros Gyevi Imre, az ország legidősebb ferencese és egyben az ország legidősebb papja életének 99., szerzetességének 77. és áldozópapságának 72. évében, április 14-én visszaadta lelkét a Teremtőnek. Vagy – ahogy Imre atya mondta volna – abbahagyta a szuszogást…

Pápaválasztó szerzetesek

A pápák között régebben sok volt a szerzetes, de az utóbbi közel kétszáz évben erre nem akadt példa. A legutóbbi szerzetes pápa XVI. Gergely (1831–1846) volt, aki a kamalduliak közösségéhez tartozott. A mostani konklávén tizenkilenc bíboros tagja valamely rendnek, legtöbben szaléziak és ferencesek.

A négy szalézi közül hárman kuriális bíborosok. Tarcisio Bertone Benedek pápa lemondásáig államtitkár volt, jelenleg ő a pápai ház főkamarása, vagyis a camerlengo bíboros. Angelo Amato szalézi érsek a szenttéavatási kongregáció prefektusa, Angelo Raffaele Farina pedig a vatikáni könyvtár és levéltár vezetője volt. A negyedik Oscar Rodriguez Maradiaga hondurasi érsek, aki egyben a Caritas Internationalis elnöke.

A klarisszák nyolcszáz éve

A szemlélődő szerzetesközösség jubileumán Szerte a világon idén ünnepli fennállásának nyolcszázadik évfordulóját Assisi Szent Klára rendje. Ebből az alkalomból augusztus 10–12. között lelki napokat tartottak Csíksomlyón a ferences kolostorban és a Szent Ágnesről nevezett Csíksomlyó Ágacskája klarissza monostorban.
A klarisszák a franciaországi Le Rameau de Sion monostor segítségével csaknem kétszázharminc év után, 1995-ben telepedtek meg újra Magyarországon, majd 2000-ben Erdélyben is. A Szent Ferenc lelki társa, Assisi Szent Klára által alapított szemlélődő rend az egyetlen középkori női közösség, amely a II. József-féle feloszlatásáig folyamatosan működött Magyarországon. Első kolostorukat 1239-ben alapították Nagyszombatban, Árpád-házi Szent Erzsébet szentté avatásának emlékére. A legjelentősebb monostoruk Óbudán működött, de volt házuk Budán, a Várban és Pesten, a Szerb utcában is.

Volt egyszer egy villamosmegálló

Világ-nézet katolikus szemmel

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy villamosmegálló a Margit körúton. Hatvan éve megszüntették. Az ok gyanítható. Bosszantotta az ateista hatalom tisztségviselőit, hogy az utasok éppen a ferences templomnál szállnak fel és le. Gyalogoljanak inkább, ne legyen olyan egyszerű a templom megközelítése – ez volt a cél. Egyik napról a másikra, valamikor az ötvenes évek elején kiiktatták. Így jött létre a 4-es és a 6-os útvonalán, a Mechwart tér és a Margit híd budai hídfője között a leghosszabb, megálló nélküli szakasz.