Volt egyszer egy villamosmegálló

Ha ma az ember végigsétál a Margit körútnak ezen a szakaszán, bezárt üzletek tucatjait látja. Egyedül a templom forgalma nem csökken. Budapest egyik leglátogatottabb temploma volt és maradt a megálló elvétele ellenére. Ideje volna a megállót visszaállítani, mert az még sincs rendjén, hogy egy büntetés elévülhetetlen legyen. Jó lenne, ha a BKV és a főváros, illetve a II. kerület illetékesei amnesztiában és rehabilitációban részesítenék az itt lakó, dolgozó, ide templomba járó embereket és megállójukat.

Az amnesztia az lenne, ha a megállót visszaállítanák, a rehabilitáció pedig az, ha a megálló neve Budai ferencesek lenne.
Hogy valóban a vallás elleni küzdelem jegyében szüntették meg e megállót, arra egy 1953-ban készült titkosszolgálati jelentés is utal. Szerzője egy bizonyos László István volt, aki a pesti ferences templom előtt szóba elegyedett egy négytagú asszonytársasággal, amelynek tagjai amiatt szörnyülködtek, hogy a budai ferences templom mellől elvették a villamosmegállót. Úgy vélték, fájt a kommunistáknak, hogy felszállás előtt és leszálláskor olyan sokan betértek a templomba – olvasható az ügynöki jelentésben. (Egyházügyi hangulatjelentések, 1951–1953 – Osiris, 116. o.)

A dualizmus korában a jezsuiták a körútra szerették volna építtetni Jézus Szíve-templomukat, de a klerikális elfogultsággal akkor sem vádolható főváros ezt nem engedélyezte, így az végül a körúttól mintegy száz méterre, a Krúdy utca és a Mária utca sarkára került. A budai ferences templom, amely a barokk korban, az Óbudát és Budát összekötő országút mentén épült, ma az egyetlen körúti templomunk, igazán megállhatna előtte a Combino. Illetve kinyithatná az ajtaját, mert a villanyrendőr a Széll Kálmán tér felől érkeztében amúgy is minden esetben megállítja a templom előtt.

Amikor az e templomba járó idős hívektől és ferencesektől az egykori megállóról hallottam, érdekelni kezdett, vajon pontosan mikor is szüntették meg. Felhívtam az ügyben a BKV sajtóosztályát. Türelmemet kérték. Vártam néhány napot, majd ismét érdeklődtem. Azt a választ kaptam, hogy a templom előtt tényleg volt megálló, és most valóban nincs. De hogy mikor szűnt meg, azt nem tudják, mert hatezer oldalnyi anyagot kellene átnyálazniuk. Ám azt is közölte az illetékes, hogy valószínűleg az ötvenes években szűnt meg, és talán politikai megfontolásból. Kértem, hogy ezt a felvilágosítást küldjék el nekem írásban. Azt válaszolta, hogy ahhoz neki engedélyt kell kérnie.

Néhány nappal később megírták, hogy az említett megálló feltételezéseik szerint az 1950-es évek elején, valószínűleg 1952-ben szűnt meg. Az 1956-ban készült fényképeken már nem látszik, 1959-ben pedig már a vonal leírásánál sem említik, ám a második világháború idején biztosan létezett még.