A pápák korábban csak hivatalos dokumentumokat, tanító körleveleket, enciklikákat és buzdításokat adtak ki, beszédeket mondtak a kihallgatásokon. II. János Pál volt talán az első, aki interjút adott a sajtónak.
Ferenc pápa azonban szívesen és örömmel beszélget újságírókkal, hosszú interjúkban nyilatkozik. Ezekből a nagyon emberi, közvetlen és szellemes megnyilatkozásokból idézünk most néhányat.
Félreértés ne essék: Franz Küberl grazi karitászigazgató és Robert Menasse író nem politikai vagy gazdaságpolitikai vitát folytatott nemrég Bécsben, amikor felvetették a kérdést: csődbe jut-e Európa? Ferenc pápa strasbourgi beszéde talán nem is az Európai Parlament képviselőire tette a legnagyobb hatást, hanem a felelősséggel gondolkodó európaiakra, akik már régóta látják, és egyre gyakrabban szóvá teszik az Európai Unió elszakadását az alapítók szándékaitól és attól az ötszázmillió európai embertől, akik már mást se hallanak, mint politikai kifogásokat az unió működésére vonatkozóan.
Ferenc pápa törökországi látogatásáról
A szentatya november 28-án indult el a Vatikánból hatodik nemzetközi útjára. A repülőgépen hatvanöt újságíró kísérte, akiknek megígérte, hogy a visszaúton sajtókonferencián válaszol majd kérdéseikre. Ferenc pápa délben érkezett meg a török fővárosba, Ankarába.
Programjának egyik első állomásaként látogatást tett Mustafa Kemal Atatürk (1881–1938) mauzóleumában. Az ország első köztársasági elnöke szakított az ország ottomán múltjával, és megvetette a modern laikus állam alapjait. A pápa virágkoszorút helyezett el a síremléknél, és néhány percnyi csenddel tisztelgett Atatürk emléke előtt. A vendégkönyvbe többek között ezt írta: „Őszintén kívánom, hogy Törökország, ez a kontinenseket összekötő természetes híd legyen a találkozás, a párbeszéd és a békés együttélés helye.”
Tapasztalatom szerint az emberek szívesen megbocsátják papjaik gyengeségeit, ha a lelkipásztorokat egyébként szeretet és segítőkészség jellemzi. Hányszor hallottam ehhez hasonló megjegyzéseket: „Hát igen, sokat ivott szegény, de nagyon jó szíve volt, senki nem ment ki tőle üres kézzel. Legalább egy pohár tejet mindig kaptak tőle a ministránsok is.” Ám az erényesnek látszó plébánosnak sem bocsátják meg, ha csak kapni szeret, adni viszont szinte soha.
Évtizedekkel ezelőtt olvastam egy német szerzetes nevelő írását, aki arra a kérdésre kereste a választ, hogy miért választja egyre kevesebb leány a szerzetesnői hivatást. Egykor kinyílt a világ egy nő előtt, ha szerzetbe lépett. Egyedül így juthatott akár a legmagasabb szintű képzéshez is. Ma pedig inkább bezárul előtte a világ, valóban zárdába kerül, miközben a világi életben manapság sokféle más hivatás lehetősége nyílik meg a lányok előtt. Elgondolkodtató szempont ez, bár sok más oka is van annak, hogy a hivatások száma egyre csökken.
Mit bosszult meg a két fiatal palesztin a jeruzsálemi Kehillat Yaakov-zsinagógában, amikor baltával és késekkel támadt négy imádkozó emberre? Annyi a bosszúállás, hogy erre a kérdésre nem tudok biztos választ adni. Talán azt, hogy az izraeli hadsereg 1967-ben elfoglalta Kelet-Jeruzsálemet? Azt, hogy folytatódik az izraeli telepítés? Vagy az al-Aksza mecsetbe való belépés korlátozását? A telepítés kitartó folytatása pedig ugye a palesztin merényletekre és a Hamász rakétáira adott válaszlépés? Azóta már elrendeltetett az újabb bosszú is: az izraeli miniszterelnök intézkedett, hogy rombolják le a két palesztin merénylő házát. Lesz tehát újabb ok a bosszúállásra. A gyűlölet spirálja évtizedek óta egyre csavarodik, követni sem lehet már…
Václav Malý prágai segédpüspök a bécsi rádiónak adott nyilatkozatában bírálta az Európai Unió brüsszeli tisztségviselőit. Stílusuk miatt sokan úgy érzik, hogy Brüsszel az „új Moszkva”, amelynek utasításait teljesíteni kell, holott az Európai Unió a nemzetek szabad együttműködésére épült – mondta. Malý püspök nem politizál, de figyelemmel követi a társadalmi jelenségeket, és katolikus nézőpontból fogalmazza meg azokhoz kapcsolódó véleményét.
Tomáš Halík cseh szociológust és teológust november 13-án Türingia tartományi fővárosában, Erfurtban díszdoktorrá avatta a katolikus teológiai fakultás. Az idén Templeton-díjjal elismert tudósnak nem most kezdődött a kapcsolata az erfurti teológiai karral.
