Szeretet az igazságban

Hittani alapokon – XVI. Benedek pápa szociális enciklikája első mondatától világossá teszi, hogy számára a társadalmi igazságosság egész kérdésköre teológiai, hittani alapon értelmezhető. Semmi meglepő sincs ebben, hiszen egy pápa, mégpedig egy teológus pápa szól hozzá az emberi fejlődés kérdéséhez. „A szeretet az igazságban, melyről Jézus Krisztus emberi életével és főleg halálával, feltámadásával tanúságot tett, a fő ösztönző erő minden egyes ember és az egész emberiség valódi fejlődése számára.”

Az új enciklika új szempontjai

XVI. Benedek szociális körleveléről – A Caritas in veritate (Szeretet az igazságban) szociális pápai körlevél magyar fordítása még nem áll rendelkezésünkre, ezért a német szöveget alapul véve, a technika segítségével kezdtem hozzá a legfontosabb kifejezések gyűjtésének. Kerestem a mondanivaló új hangsúlyait. Közben jött a híre Tarcisio Bertone bíboros államtitkár előadásának az olasz szenátus tagjai előtt. A bíboros hiteles értelmezésének vázlata irányadó mindnyájunk számára.

Húsz éve történt: Prédikátor a Népstadionban

A rendszerváltozás felé haladó nyár különös eseménye volt 1989. július 29-én Billy Graham amerikai baptista prédikátor fellépése a budapesti Népstadionban. Előtte sem, azóta sem volt hasonló méretű, amerikai stílusú megmozdulás nálunk. A katolikus többségű országban a hivatalos ateista propaganda évtizedei után mintegy kilencvenezer ember jött össze a lelátókon.

Jó-e a globalizáció, vagy rossz?

Ahogyan a Szentatya látja – Több mint egy éve tart a gazdasági és pénzügyi világválság. Számos közgazdász elemző szerint a probléma közvetlen okozója a kapitalista rendszer szabályozatlansága, ezért vissza kell állítani az államok szerepét a gazdasági folyamatok irányításában, amely egyre inkább meggyengült a kommunista rendszer összeomlása, ugyanakkor a globalizáció robbanásszerű térfoglalása óta.

Érdekességek Beethovenről

Kinek szánta a mester a Für Elise? – A bécsi főszékesegyházi levéltárban folytatott kutatása annak komoly feltételezésére vezette Klaus Martin Kopitz berlini Beethoven-kutatót, hogy a mester híres zongoradarabját kora neves bécsi énekesnőjének, Elisabeth Röckelnek (1793-1883) címezte. Az énekesnőt ugyanis még első gyermeke keresztelésekor is Elise Röckelként írták be az anyakönyvbe. Beethoven pedig 1810-ben, a zongoradarab születésekor jó barátságban volt vele.