Jó-e a globalizáció, vagy rossz?

A Caritas in veritate pápai körlevél bátran szembenéz ezzel a témával is, és hasznos útmutatást kínál. A pápa világosan rámutat a piac, a vállalkozás, a globalizáció pozitív lehetőségeire. Szerinte nem közvetlenül ebből erednek azok a nehézségek, amelyekkel ma szembe kell néznünk. A problémák elsősorban abból származnak, hogy meggyengült a társadalom erkölcsi alapja, tartása, ami a gazdasági életben, a vállalkozásokban is megmutatkozik.
A globalizációról írja az enciklika 42. pontjában: „az emberiség egységesülése és a kapcsolatok sűrűsödése az emberi személyek és népek javát, fejlődését szolgálja. De a globalizációt is erkölcsi elvek szerint kell irányítani. El kell köteleznünk magunkat, hogy a világméretű integrációs folyamatot a személyes és közösségi kultúra felé irányítsuk, amely nyitott a természetfölötti világ felé.” II. János Pál mondta egyik beszédében: „A globalizáció a priori (eleve, önmagában) se nem jó, se nem rossz. Az lesz, amivé a személyek alakítják.” A globalizáció több dimenziós és több értékű, tekintetbe kell venni változatosságát és együtt kell látni valamennyi vonatkozását, beleértve a teológiait is. Így megélhetjük és irányíthatjuk az emberiség globalizációját a személyi kapcsolatok, a szeretetközösség és a javak megosztása felé.

A válság lehetőséget nyújt arra, hogy mélyebben megvizsgáljuk, kik is vagyunk, és egymás testvéreivé váljunk a jóakarat szeretetében és az ajándékozásban. Különben a globalizáció nem életlehetőség, hanem a szolgaság egyre drámaibb örvényévé válik. A válság arra kötelez, hogy a fejlődés útját újratervezzük, új formákat találjunk. A tévedéseket és a gazdasági rendszer hibáit ki kell javítanunk, új értékrend mentén. Az államok hatalmát realisztikusabban, okosan át kell gondolni és értékelni. Új és mélyebb megfontolásra van szükség a gazdaság értelméről és céljairól, valamint a világon mindenütt tapasztalható kulturális és erkölcsi válság jelenségeiről. Az enciklika 67. pontjában XVI. Benedek pápa olyan politikai-gazdasági világtekintély létrehozását javasolja, melyet már XXIII. János is felvetett. Mint írja, a globalizált, világméretű gazdaság kellő szabályozása érdekében van erre szükség.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..