A világsajtó érdeklődését „eltérítette” a brüsszeli válságcsúcs október 26-án hajnalig tartó tanácskozása, a görög válság okozta európai veszélyek orvoslására tett kísérlet, pedig az assisi találkozó sokkal mélyebben foglalkozott világunk válságával.
Honnan tudom? Hírül adták, hogy Kubából hazájába,Venezuelába visszatérve családjával és néhány miniszter társaságában október 20-án a La Grita búcsújáró helyre utazott, és ott, a Krisztus-szobor kápolnájában eleget tett fogadalmának: hálaadó szentmisét mondatott, amiért Isten meggyógyította rákbetegségéből.
Izraeli régészek vallatják a Szent Város, a jeruzsálemi óváros történelmi földjét, hogy feltárják „Dávid király városát”. Ennek során kutatták a Templom-hegy talaját, amelyen a muzulmánok Al-Aksza mecsetje és a zsidók számára szent siratófal áll, és ahol az első és második zsidó Templom emelkedett.
Furcsa találós kérdés. Vajon mi lehet ez? Nem csodálom, ha nem találják ki, hiszen az idézett önmeghatározásban szinte minden szó hamis. Ugyanis legalább huszonkét éve ismerjük, inkább keleti gyökerei vannak, a polgári értékrendből nem sok szorult bele, s főleg azért nevezik magukat középpártnak, mert az emberek többsége nem szereti a szélsőségeket.
Leesett az első hó. Latyakosak az utak. Ilyenkor csúszkálunk. De nem csak mi. A pénz sokszor illetéktelen, bűnös zsebekbe csúszik (lásd a csúszópénz szócikket jobb lexikonokban), életszínvonalunk pedig lefelé.
Már hetek óta sóhajtozunk, mert sokasodnak a gondjaink. Milyen drága volt ez a kis koszorú! De hát Panniéknál is van, mit szólnak, ha mi ezen spórolunk? Lassan a fenyőre is gondolni kell. Az sem lehet kisebb, mint tavaly Veráéknál. És tartós, „nordmann” legyen.
Ritkán történik meg, hogy egy prédikációra ötszáz évvel elhangzása után is emlékezzenek, de az még ritkább eset, hogy nem szentté avatott személy beszédére szánnak fél évezred múltán egész emlékévet. Antonio de Montesinos spanyol domonkos szerzetes pap 1511. december 21-én, advent negyedik vasárnapján ilyen emlékezetes szentbeszédet mondott Santo Domingóban, az akkor még Hispaniolának nevezett szigeten, ahol majdnem két évtizeddel azelőtt másodszor ért partot Kolumbusz Kristóf.
Napok óta azt hallom és olvasom, hogy Mario Monti új olasz kormánya „politikusok nélkül”, szakértőkből alakult meg. „A legnémetebb olasznak” is becézett kormányfőtől e mondatot idézik: „Politikusok nélkül könnyebb lesz a munkánk.”
