Olvasom és látom, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján emelt, és a közvélemény részéről máig el nem fogadott emlékmű, a „vaskefe” körül szomorú állapotok uralkodnak: a fű kiszáradt, a lámpákat ellopták, parkolónak használják a mellette lévő területet. Egyre több szemét és gaz lepi el a környéket.
Böjtölnek még a hívők a húsvéti készületi időben? A bűnbánat keresztény felfogása élő gyakorlat még vagy csak hagyomány? Az Avvenire olasz napilapban Lorenzo Fazzini olasz teológusokat kérdezett a böjtről.
Rosdy Pált, lapunk munkatársát, a Magyar Kurír korábbi főszerkesztőjét nemzeti ünnepünk alkalmából Schmitt Pál köztársasági elnök a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesítette.
De sajnos negyvennégyezer meg sem született. Tulassay Tivadar gyermekgyógyász-professzor, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem rektora a közelmúltban örömmel és jogos büszkeséggel jelentette be, hogy hazánk történetében először csökkent a csecsemőhalandóság öt ezrelék alá: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2011-ben ezer újszülött közül kevesebb mint öt halt meg egyéves kora előtt.
Az egyiptomi televízió – egyházi források alapján – március 17-én este közölte, hogy „Alexandria pápája és Szent Márk székének pátriárkája” nyolcvannyolc esztendős korában elhunyt. A hagyomány szerint Szent Márk evangélista száztizenhetedik utóda volt. 1971 óta állt az Egyiptomban és világszerte tizenkétmillió tagot számláló ősi keresztény egyház élén, mely a 451-ben tartott khalkédoni zsinat után szakadt külön.
Mindenféle bajok vannak a sajtó körül. Emlékeznek még arra a hisztérikus kampányra, amelyet az évtizedekig csak kormánysajtót megtűrő magyar baloldal örökösei az év elején „liberális” elvbarátaikkal vívtak a magyar médiatörvény ellen?
A neves Zala György tanítványa is volt, számos köztéri alkotása látható Budapesten, mégis szinte elfeledett művész. A bajai születésű Telcs Ede (1872–1948) szobrász életére és életművére vonatkozó emlékeket gyűjtött egy kis kötetbe Horánszky Nándor.
Pieter Brueghel németalföldi festő 1564-ben készült alkotását, Krisztus keresztrefeszítését a lengyel Lech Majewski vitte filmre. A kritika szerint A malom és a kereszt látványos, igényes ábrázolása egy képzőművészeti alkotásnak.
