Elhunyt a kopt egyházfő

(Nem fogadták el a khalkédoni negyedik egyetemes zsinat által megfogalmazott hittételt, mely szerint a kinyilatkoztatás része, hogy Jézus Krisztus személyében egyesült az emberi természet és a Fiú isteni természete.) A kopt név „egyiptomit” jelent, a kopt keresztények a ma muzulmán többségű, nyolcvanmillió lakosú ország őslakosainak számítanak.
III. Senuda hosszabb ideje máj-, tüdő- és vesepanaszokkal betegeskedett. Nemrég tért vissza külföldi gyógykezeléséről. 1923. augusztus 2-án született egy nyolcgyermekes család legkisebb gyermekeként, a felső-egyiptomi Assiut tartomány Abnoub településén. Teológiai, történettudományi és régészeti tanulmányok után igen felkészült és jó humorral megáldott katonatisztként szolgált, majd 1954-ben szerzetes lett. Éppen Senuda főpásztori munkája nyomán a kolostorok ma ismét virágzó lelki központok, szerzetesek százaival. A kopt egyház egész lelkisége és lelkipásztori munkája e kolostorokban összpontosul. 1956-tól 1962-ig teljes remeteségbe vonult. 1971-ben egyházfővé választották, de az akkori hatalom 1981 és 1985 között akadályozta tisztsége ellátásában, és kolostorba száműzte. Főpásztori munkája a papi hivatások számában is lemérhető. A kulturális és társadalmi életben sikeresen tette jelenvalóvá a keresztény értékeket.

Hoszni Mubarak
elnöksége idején a kopt egyház helyzete javult; Senuda az egyetemi fiatalság nagy tömegeit vonzotta kairói konferenciabeszédeivel. A keresztény egységtörekvések szellemében 2000 folyamán felkereste II. János Pál pápát, és építette a kopt egyház nemzetközi kapcsolatait. Haláláról értesülve XVI. Benedek pápa imádkozott az elhunytért, majd kifejezte a katolikus egyház együttérzését a kopt keresztények gyászával. Nyilatkozatában Senuda ökumenikus elkötelezettségét is hangsúlyozta.

A kopt egyház szertartásrendjének zenéjét egy magyar zenetörténész, Tóth Margit kottázta le többéves munkával, a Kodály-módszer révén. Ennek is köszönhető, hogy Senuda 1996-ban hazánkba látogatott, és Pannonhalma szerzetesi életével ismerkedett. 2011 augusztusában pedig Orbán Viktor és Semjén Zsolt meghívására érkezett, hogy Pestszentlőrinc-Szemeretelepen felszentelje a kicsiny hazai kopt közösség első templomát. Látogatása során Erdő Péter bíboros nagykancellár a Pázmány Péter Katolikus Egyetem díszdoktorává avatta. Szent István királyunk ünnepén részt vett a Szent Jobb jelenlétében bemutatott szentmisén. Erdő Péter bíboros a CCEE elnökeként is kifejezte részvétét; a magyar kormány is megrendülten értesült a főpap haláláról.  

Erdő Péter bíboros: imáinkba foglaljuk az egész kopt közösséget

A történelem folyamán sokat szenvedett kopt keresztények az „arab tavasz” idején szélsőséges iszlamisták támadásainak voltak kitéve, melyek végül a huszonhét halálos áldozatot követelő kairói tüntetéshez vezettek. Senuda személyes tekintélyének is tulajdonítható, hogy az országot vezető tábornokok és a Muzulmán Testvériség vezetői – az egységet kifejezve – korábban példátlan módon részt vettek az egyházfő január 7-i karácsonyi liturgiáján.

„Megrendülten értesültünk III. Senuda pápa haláláról. Személyében a keresztény világ kiváló és példamutató vezetőinek egyikét veszítette el – írta Erdő Péter bíboros részvéttáviratában. Máig szívünkben él tavalyi látogatásának, bölcs tanításának és példamutató helytállásának emléke. Miközben lelkét Istennek ajánljuk, szívből osztozunk hívei és minden jóakaratú ember gyászában, és szeretettel foglaljuk imádságunkba az egész egyiptomi keresztény közösséget. Kérjük a történelem Urát, hogy gondviselésével támogassa a Krisztusban hívők egész közösségét.

Senuda pátriárka jóvoltából a Magyar Katolikus Egyház és a Kopt Ortodox Egyház között testvéri, ökumenikus kapcsolatok alakultak ki. Szellemi örökségéhez hűen, a jövőben is nagy szeretettel kívánjuk ápolni a keresztény testvériségnek és szolidaritásnak ezt az értékes, baráti kapcsolatát. Az egész kopt keresztény közösséget imáinkba foglalva maradunk őszinte nagyrabecsüléssel és testvéri szeretettel Urunkban, Jézus Krisztusban.”