Rosdy Pál

Könyvespolcra

A Magyar Örökségdíjjal idén kitüntetett, tíz évvel ezelőtt elhunyt kutató nagy szorgalmát tanúsítja, hogy jelentős hagyatékának még mindig vannak kiadatlan részei. A huszadik század nemzetiszocialista diktatúráinak katolikus papi üldözötteiről jelent meg első dokumentumkötete (Akiket üldöztek az igazságért. Ecclesia Kiadó, 1985). A könyv ugyan a nácik által üldözött magyar papok dokumentumairól szólt, mégis nehezen kapta meg a kommunista hatóság engedélyét, mert nem kívánták a nyilvánosság tudomására hozni, milyen szerepet játszott a katolikus egyház az ellenállásban.

Schweitzer József nyugalmazott főrabbit az Emberi méltóságért elnevezésű kitüntetésben részesítette az Emberi Méltóság Tanácsa október 17-én Budapesten. Munkásságát Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke ismertette, aki az ünnepelt tudományos eredményeinek és életútjának méltatása mellett külön kiemelte Schweitzer József hűségét a magyar nemzethez „és az annak szerves részét képező zsidósághoz”.

Világ-nézet katolikus szemmel

Somogyi származású, kedves emlékezetű nagyanyám, miközben az akkori divat szerint sokat kötött unokáinak, szinte naponta megkérdezte tőlem: „Megtanultad, fiam, a hittant?” Más tantárgy nem érdekelte, de a hittant mindig számon kérte.

Pedig akkor még a gimnáziumokban is természetes volt a kötelező hittan, sőt, az egyetemisták számára is gondoskodtak korszerű hitbeli tájékoztatásról. Például Schütz Antal piarista professzor 1930-tól évente tíz előadást tartott, melyek alapvető hittani kérdéseket világítottak meg korszerű módon. Ezek kötetekbe szerkesztve – ha nehezen is – ma is hozzáférhetők: Krisztus, A házasság, Isten a történelemben, Az örökkévalóság, Eucharisztia címmel.

Világ-nézet katolikus szemmel

Nagyközség Heves megyében, a pétervásárai kistérségben. Már régóta oda kellene elvinni a diákokat „tanulmányi kirándulásra” az ország minden részéből. Nem annyira a gyönyörű vidék, a természeti szépségek miatt. Inkább azért, hogy a fiatalok „rendhagyó történelemóra” keretében a helyszínen ismerkedjenek meg ezerháromszáz rab szenvedéstörténetével, akik Recsk határában 1950 és 1953 között szovjet mintára működő kényszermunkatábor internáltjai voltak. Akadt köztük tanár, bányász, mérnök, földműves, orvos, költő és munkás. Soha nem ítélte őket erre a rabságra egyetlen bíróság sem.

Magántulajdonban lévő levelek, iratok gyakran kerülnek árverésre. Nem meglepő hát, hogy a világhírű fizikus élete vége felé, 1954. január 3-án anyanyelvén kézzel írt levele a közelmúltban hárommillió dollár kikiáltási árról indult egy aukción.

Einstein (1879–1955) ugyan fizikus volt, és nem hittudós, és zsidó vallását, amelyben nevelkedett, elvesztette, de igen sokszor nyilatkozott életében az isteneszméről és világnézeti kérdésekről, a vallás mellett is. Most áruba bocsátott levelét „Isten-levélként” emlegetik, mert azt írja benne, hogy az Isten szó számára az emberi gyengeség kifejeződése, a Biblia pedig primitív legendák gyűjteménye.