Rosdy Pál

Születési évszámom (1932) mutatja, a csupa fiatalokból álló szerkesztőségünk mennyire fiatalít. Történész és levéltáros diplomát szereztem annak idején a budapesti egyetemen, a teológiához is konyítok valamit és nagyon érdekelnek a keresztény közösség hírei. Hosszú életem során a boldog családi otthonban felnövekvő gyermektől a politikai rabig sok minden voltam. Életem két meghatározó eseménye azonban az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a II. vatikáni zsinat volt. Ezért is adok hálát Istennek, hogy megérhettem a rendszerváltozást és Ferenc pápát.

Keresztet viselni veszélyes?

Szerző:

A brit Shirley Chaplin kórházi ápolónőt évekkel ezelőtt arra kérték a munkahelyén, ne viseljen keresztet a nyakában, mert ha egy beteg megragadja a nyakláncot, az megsértheti őt vagy akár a lánc viselőjét.

Bevallom, eddig eszembe sem jutott, milyen veszélyes is lehet egy nyakláncon függő kereszt. Shirley Chaplin asszony is harminc éven át tette ki „felelőtlenül” a betegeket ennek a veszélynek. Eddig csupán arra gondoltam, milyen erős „kapaszkodó” lehet egy súlyos beteg számára Krisztus keresztje.

A franciák hite

Szerző:

Novemberben is százezrek tüntettek, január 13-án pedig hatszázötvenezren vonultak fel Párizs utcáin, tiltakozásul az azonos neműek házassága ellen, amelyet François Hollande elnök törvényesíteni szándékozik. Jóllehet a demonstrálók nyilván nem voltak mindannyian katolikusok, a tüntetéssel összefüggésben mégis jogosan vetődött fel a kérdés: mennyire hívők a franciák?

Nem könnyű megbízható képet alkotni egy társadalomban a hívők arányáról. Philippe Portier szociológus, a párizsi Sorbonne tanára azonban hozzáértő kalauzunk lehet az eligazodásban.

„Királyi zászló jár elöl”

Szerző:

Tévedés azt hinni, hogy csak ott lehet demokrácia, ahol köztársaság van. Nagy-Britanniában vitathatatlanul parlamenti demokrácia működik, ugyanakkor királyság. Hollandia, Norvégia, Dánia ugyancsak. A Szovjetunió és Hitler német birodalma ezzel szemben köztársaság volt, mégis a legvéresebb diktatúrákként vonultak be a történelembe.

Jozsó atya olvasónaplója

Szerző:

Könyvespolcra

Az 1954-es születésű Legeza József 1981-ben pappá szentelt görögkatolikus parókus, három gyermek édesapja. Szinte egész eddigi lelkipásztori működése a budapesti hitéletet gazdagította. Írásai eddig is sokak figyelmére tarthattak számot – tudjuk meg most megjelent kötetének előszavából főpásztorától, Kocsis Fülöptől.

Európa elfelejtett öntözni

Szerző:

Világ-nézet katolikus szemmel

Öntözés nélkül elszáradnak a gyökerek. Pedig a fejlődés új modelljének a testvériségen és a javak megosztásán kell alapulnia, az ingyenességen és az ajándékozás logikáján – hangsúlyozta a szentatya béke világnapi üzenetében. Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) megállapította: Európa társadalmi gyökereit a szolidaritás jelenti.

Tíz esztendő krónikája

Szerző:

A II. János Pál pápa által 2002. december 7-én esztergom–budapesti érsekké kinevezett, 1952-ben született Erdő Pétert tíz évvel ezelőtt, 2003. január 11-én iktatták be az esztergomi bazilikában. A „Magyarország prímása” címet is viselő érseket október 21-én emelte (szakkifejezéssel élve kreálta) bíborossá a szentatya. 2004. április 19-én tagja lett az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bíróságának, majd 2005. január 24-én az Istentiszteleti és Szentségi Kongregációnak.

A bíborost 2005. szeptember 7-én választották a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnökévé, s 2010. szeptember 6-án újraválasztották. 2006. október 5-én az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke lett, majd 2011.szeptember 30-án újabb öt évre elnyerte e tisztséget. 2009. január 16-án a Kultúra Pápai Tanácsának is tagjává tette XVI. Benedek pápa. 2012. október 23-án a Püspöki Szinódus Állandó Tanácsa tagjainak sorába lépett.

Elhurcolások százada

Szerző:

Világ-nézet katolikus szemmel

A magyar parlament december 11-én – háromszázharminchárom igen szavazattal, hét tartózkodás mellett – a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává nyilvánította január 19-ét. 1946-ban ugyanis ezen a napon indult el az első vagon Budaörsről. Ezzel a győztes hatalmak döntésének megfelelően kezdetét vette a magyarországi svábok kitelepítése. Országgyűlésünk most „tisztelettel adózik mindazok előtt, akik a megaláztatások, elhurcolások áldozatai voltak”.

Legalább halogatni akarják

Szerző:

Évtizedeken át úgy állították be a kommunista hatalom ideológusai – akiknek egy része ma szocialista vagy liberális politikusnak nevezi magát –, hogy 1948-ban nagy lépést tettünk a polgári fejlődés útján, amikor hazánkban megszüntették a kötelező iskolai hitoktatást, hiszen a fejlődésben előttünk járó nyugati országokban is választott tantárgy a hittan.