Papp Miklós

A nyelvi pontosság és az igazság

Szerző:

Mozaikkövek az erkölcstanhoz

Az erkölcstan megköveteli a szemantikai pontosságot, mert az erkölcs, a nyelv, a gondolkodás és az életvezetés a legszorosabb kapcsolatban állnak egymással. „Ki mint gondolkodik, úgy is beszél; ki mint beszél a másikkal, úgy is gondolkodik róla, úgy is él vele” – foglalja össze tömören K. Demmer. Ha például a szerelmes férfi képtelen kifejezni a nő iránti tiszteletét, csak vicces és obszcén tud lenni, akkor feltételezhető, milyen szerelemre képes, illetve képtelen. Ha egy munkahelyi vezető tárgyként szólítja meg alkalmazottait, akkor könnyen megítélhető a gondolkodásmódja és az emberekhez való viszonya, esetleg későbbi tettei is.

Értékek szerinti emberséges életvezetés

Szerző:

Mozaikkövek az erkölcstanhoz

Az „erkölcstan” fogalmát nehéz meghatározni. Egyetlen szóval azt mondanánk: az erkölcs nem más, mint emberségesség. Bővebben pedig a címben foglalt módon írhatnánk körül.

Emberségesség: Az erkölcs nem valami idegen szabályt akar az emberre erőltetni, hanem emberségének igazi lényegét szeretné kibontakoztatni. Az erkölcs nem térít el igaz önmagunktól, s nem erőltet ránk egy hamis identitást, hanem éppen ellenkezőleg: elvezet legigazibb önmagunkhoz, amelyben igazán boldogok lehetünk. Az erkölcsi szabályok alapja éppen ezért a személyes méltóság, az emberi alapjogok, melyek tulajdonképpen az „emberségességet” foglalják össze, s emberi természetünk alapján mindenkire vonatkoznak. Így az erkölcsös ember nem egyszerűen „erkölcsi szabályokat tart meg”, hanem valójában a lényege szerint él, „emberséges”.

A boldogságom a tét

Szerző:

Mozaikkövek az erkölcstanhoz

Az erkölcsi nevelés célja nem az, hogy pusztán erkölcsössé tegyen, azaz szabályokat tartsunk be, elvárásoknak feleljünk meg. Az igazi cél: a boldogság. Az ember boldogságra törekvése és erkölcsi élete nem szakadhat ketté, mintha ezek két külön világ volnának, mintha életünk fő iránya a boldogságra törekvés lenne, s mellette csupán amolyan „lapszéli illusztráció, ciráda” volna, hogy erkölcsösek is vagyunk-e.

Nem agymosás, hanem tudatosítás

Szerző:

Mozaikkövek az erkölcstanhoz

Az ember erkölcsi lény – nem az erkölcstanórák teszik azzá. Ahogy egészségessé sem az „egészségre neveléstől” válnak a gyerekek: eleve valamilyen többé-kevésbé egészséges vagy egészségtelen életmódot élnek, s az iskolában a különböző órákon csupán elmélyítik bennük az egészséges élet értékének tiszteletét, megtanítják az egészséges életvitelt, óvják őket az egészségre káros hatásoktól. Azaz nem egy idegen létmódot erőltetnek rájuk, hanem az általuk (jó esetben) már ismert és a mindennapjaikban megélt egészséges életmódot segítik reflektáltabbá, tudatosabbá, tudományosabbá tenni.

Etika, morál, erkölcs

Szerző:

Mozaikkövek az erkölcstanhoz

Most induló sorozatunk nem „erkölcscsőszök” számára készült, hanem mindazoknak, aki szeretnének tisztán látni az etika alapvető kérdéseiben. Ebben Papp Miklós, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola etika tanszékének docense lesz segítségünkre.

Az „ethosz” görögül eredetileg a legelők, aztán a lakóházak, majd a polisz szokásait jelentette. Felismerték, hogy a sok változó mögött kikristályosodnak tartós szokások, melyek irányt adnak a viselkedésnek. Ethoszra nevelni ebben az értelemben azt jelenti: bevezetni a gyermeket a család, a polisz nagyobb közösségébe, erkölcsi rendjébe. A görög gondolkodástól a legtávolabb állt leendő kis zsarnokok, gátlástalan polgárok nevelése, vagy a gyermek kiszolgáltatása akár a saját kedvének, önkényének. Az ethoszra nevelés egy olyan rendbe akarta bevezetni a fiatalt, amely kiállta az idő, az önkények, a háborúk viharait, s megfelelt az ember lényegének.