A szó és a tett összhangjával

Egy jezsuita konferencia fejezetei – Egy eseményekben, eredményekben gazdag, de megpróbáltatásokban, áldozatokban éppúgy bővelkedő évszázad volt a témája annak a kétnapos történészi konferenciának, amelyet a Magyar Jezsuita Rendtartomány önálló fennállásának centenáriuma kapcsán tartottak október 16-án és 17-én a Párbeszéd Házában.

Kilátó, viszonyítási pont

Szilasi Alex zongoraművész a Chopin-jelenségről: – A Chopin-évforduló, az elindult jubileumi esztendő arra is lehetőséget ad, hogy Chopint, az embert és a környezetét vizsgáljam. Számomra ő a XIX. század eleji romantikus „nagy generáció” legfontosabb képviselője, aki gyakorlatilag lezárt, összegzett egy folyamatot, egy korszakot, amely a francia forradalomtól az 1848-49-es felkelésekig, szabadságharcokig tartott. Ez az időszak társadalmi, politikai, kulturális téren egyaránt hihetetlen változásokat hozott. A gazdaság felfelé ívelt, miközben a kiüresedett társadalom kapaszkodókat keresett; ilyen fogódzó volt a művészet és a művészek pártolása.

Derűs ferences hajlék

Hetvenöt éves a Páduai Szent Antal-plébániatemplom – Juliusz Janusz apostoli nuncius október 18-án, 10 órától hálaadó ünnepi szentmisét mutat be a pasaréti Páduai Szent Antal-templomban, az épület felszentelésének hetvenötödik évfordulója alkalmából.

Szent Rókus házai Szegeden

Egy plébánia nagyjubileuma – A XVIII. században nevezték el Rókusnak a Szeged belvárosától nyugatra elterülő lapályos, vizes területet, ahol többek között napszámosok, mesteremberek és szappanfőzők éltek. Kukoricavárosnak is hívták e szegényes, falusias környéket; szárnyasokat, főként kacsát tartottak az egyszerű házaknál.

Tiszták, hősök, szentek…

Gondolatok Koloss István „hangos” történelmi körképéről – Először – ősbemutatóként – a szegedi dómban, majd két nappal később, szeptember 24-én Budapesten, a Szent István-bazilikában szólalt meg Koloss István Hungaria vivat! (Legyünk…) című oratóriuma. Tizenhat tétel: a magyar történelem tizenhat fontos, sorsfordító vagy tragikus epizódja elevenedik meg „hangképek” formájában a közel másfél órás alkotásban.

„A keze nyoma ott van rajtunk…”

Zsámbéki beszélgetés Trill Zsolttal – Két órával az előadás kezdése előtt a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház színészei még intenzíven próbálnak, kellékeket hurcolnak, öltözködnek: a zsámbéki műemlék rakétabázison éppen az eredetileg természeti környezetbe álmodott, Vidnyánszky Attila rendezésében játszott Három nővér előadásukat adaptálják az ősziesre fordult időben egy kiürített hangár nyitott-zárt terébe. A találkozáshoz nem volt könnyű időpontot egyeztetni, hiszen a társulat szinte mindig úton van: egymást érik a debreceni, gyulai, budapesti, szegedi, pécsi és zsámbéki fellépések, a hazai és külföldi fesztiválmeghívások. A társulat egyik vezető művészével, a fiatal színészgeneráció legkiválóbbjai közé tartozó Trill Zsolttal még szeptember elején, egy moszkvai turné előtt beszélgettünk. Először rossz állapotban lévő beregszászi „központjukról” kérdeztem.