Pallós Tamás

1975, Budapest; 1995-2000 Pázmány–HTK, 2000- az Új Ember szerkesztősége, 2005- a kultúra rovat… Napi közelségben: Dante, Shakespeare, Madách, Dosztojevszkij, Bernanos, Saint-Exupéry, József A., Pilinszky, Hamvas, Baktay, Verdi, Wagner, Puccini, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Massenet, Mahler, Janáček, Respighi, R. Strauss, Bartók, Gershwin, Michelangelo, Tiziano, Rembrandt, van Dyck, Maróti, Gaudí, Calatrava, Kuroszava, Tarkovszkij… Ókor, kelet, régészet, gótika és szecesszió. Egy mondat az örömhírből: Fiam! te mindig velem vagy, és mindenem a tiéd… (Lk 15,31)

Egy régi rege nyomában

Szerző:

Ó, a Balaton…

Kirándulás Zalaszántóról Tátikára

Kicsit fárasztó már a nyüzsgő, hangos Balaton-part…?! A Keszthelyen kiböjtölt távolsági buszról leszállva, vagy autónkat hátrahagyva a környező természet szépsége azonnal kifejti feszültségoldó hatását. Az erdős hegysor egyik kiugró sziklás ormán Rezi várának gondosan konzervált romja vonzza a szemet. A cél azonban most egy másik, ennél is félreesőbb történelmi hely. Zalaszántó gótikus templomán és a faluszéli Szent Vendel- szobron túl, a Hideg-kútnál (ahol a középkorban még falu volt) indul az út évszázados tölgyek és bükkök között Tátika várához. A medvehagyma jellegzetes illata lengi be az eleven, neszező erdőt.

Keresztelő Szent János Golgotáján

Szerző:

Vörös Győző jordániai feltárásairól

Fellegekbe nyúló szikla tetején épült erődítmény, s ezért szinte bevehetetlen volt; maga a természet gondoskodott róla, hogy majdnem teljesen hozzáférhetetlen legyen: ugyanis minden oldalról feneketlen szakadékok övezik, amelyeken lehetetlen átkelni… – jegyzi meg Machaerusról Josephus Flavius A zsidó háború VII. könyvének hatodik fejezetében. Részletesen ír a várról, sorsáról és lerombolásáról. A zsidók története XVIII. könyvének ötödik fejezete ismét a citadellába visz: Heródes elfogatta Keresztelő Jánost, Machaerus várába vitette, és ott kivégeztette… Jordániában, e történelmi-evangéliumi helyszínen kutat immár három éve Vörös Győző egyiptológus, ókorkutató, akinek idén nyáron a rangos és nagy múltú jeruzsálemi Revue Biblique folyóirat közölte Machaerus: Keresztelő Szent János Golgotája című tanulmányát.

Szerinte a Machaerus olyan, mint egy reflexiós hologram darabkája, amelybe belenézve megláthatjuk az eredeti teljes képet. A Machaerus ilyen töredék, afféle múltőrző „időkapszula”: a palota átvérzett falai által megismerhető a Krisztus előtti és utáni I. század világa. A Holt-tenger keleti partján magasodó sasfészekből rálátni a nyugati oldal heródesi erődítményeire, Jerikó házaira, Betlehemre, a távolban pedig megcsillan Jeruzsálem aranykupolája…

Hová mész, Sienkiewicz?

Szerző:

Lábjegyzet egy klasszikus regényhez

A Quo Vadis egyik korai filmváltozatának kópiáját találták meg nemrég a XXIII. János pápa által 1959-ben alapított, több mint hétezer alkotást őrző vatikáni filmarchívumban. A Nobel-díjas Henryk Sienkiewicz 1896-ban megjelent regényének világsikerét mutatja, hogy már 1902-ben (francia) film készült belőle, amelyet 1912-ben, majd 1925-ben újabb – még néma (olasz) – verziók követtek.

A leghűségesebb pásztor

Szerző:

Mindszenty-kiállítás Bécsben

Az osztrák főváros „Úri utcájában”, a barokk Palais Porcia földszinti teremsorában június 26-án nyitották meg a Mindszenty József pályafutását bemutató Fidelissimus Pastor – A leghűségesebb pásztor: Mindszenty bíboros fehérvértanúsága című kiállítást. Az idei emlékév legjelentősebb tárlata augusztus 10-éig tekinthető meg Bécsben, augusztus 20. és október 15. között pedig Veszprémben lesz látható.

Aranyak és ezüstök

Szerző:

Zelnik István kincstárai

Ahogy a mágnes vonzza a vasreszeléket, úgy sűrülnek a Hősök tere, a Városliget és az Andrássy út köré a régi-új kiállítóhelyek, galériák és kulturális központok. Ide — a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok, a Vajdahunyad vára, a Hopp Ferenc KeletÁzsiai Művészeti Múzeum „vonzáskörzetébe” – tervezi a kormány az új múzeumi negyedet, ahol egymás mellett kap helyet a Magyar Nemzeti Galéria várbeli anyaga, a kortárs művészeti Ludwig Múzeum, a néprajzi gyűjtemény, és ide kerülnének a hazai fotóművészetet, építészetet és zenét bemutató-kutató intézmények is. De ez még a viszonylag távoli jövő, hiszen e nagyberuházás leghamarabb 2018-ra készülhet el…

Másféle jelenléttel

Szerző:

Beszélgetés Szabó Katalin szociális testvérrel

A Szociális Testvérek Társasága márciusban tartott kerületi gyűlésén választotta meg új elöljáróját. Szabó Katalint „pünkösd erőterében” kérdeztük feladatairól, terveiről.

– Amikor közösségünk jelenét és jövőjét tartjuk szem előtt, talán a legfontosabb feladatunk, hogy visszatérjünk az alapokhoz, közösségünk karizmájának szívéhez: a Megszentelő Szeretethez, a Szentlélekhez. Szociális testvéri hivatásunk lényege: életünkkel tanúságot tenni a Megszentelő Szeretetről. Megválasztásom a kerületi gyűlés keretében történt, amely alkalom volt arra, hogy megnézzük, mennyire tudtuk kibontakoztatni karizmánkat, és milyen feladatok várnak ránk. A találkozó végén összeállítottuk a következő két-négy évre vonatkozó irányelveinket.

Istenek és emberek

Szerző:

Nézőtér

E héten javában zajlanak a Fischer Ádám karmester nevével fémjelzett Budapesti Wagner-napok, most éppen a Ring estéi, ahogy ilyenkor mindig, élvonalbeli „bayreuthi” vendégművészekkel. Az idei fesztivál újdonsága a Tannhäuser volt: június 3-án ez nyitotta, 19-én pedig ez zárja majd a programsorozatot.

Matthias Oldag nem elégedett meg a fél-szcenírozott formával, egyszerű vonalvezetésű, ám lényegében „teljes értékű” opera-előadást rendezett a Művészetek Palotájában; stilizált díszletekkel, közérthető, „kortárs” szimbólumokkal, tévékamerával, vetítéssel… Tannhäuser (Robert Dean Smith) mintha újjá- vagy ismét a világra születne, amikor leszaggatja a Vénusz-barlangra utaló „védőburok” vászonfalait. Megcsömörlött, másra vágyik.

Lendületben

Szerző:

A hét kérdése

„Idén először került be a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is a Magyar Tudományos Akadémia által a Lendület- program keretében támogatott kutatóhelyek közé. Az ötéves futamidejű, százmilliós nagyságrendű pályázat nyertese Tusor Péter, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történettudományi Intézetének docense” – áll a Magyar Kurír múlt héten megjelent közleményében. Tusor Pétertől megkérdeztük: mit jelent a pályázati támogatás az egyetemnek és az általa képviselt tudományágnak?

– Úgy vélem, hogy az Erdő Péter bíboros által alapított egyháztörténeti kutatócsoportunk tízéves munkájának elismerését is jelzi ez a támogatás. A Lendület-program a Magyar Tudományos Akadémia elnökéhez, Pálinkás Józsefhez kötődik, aki azt mondta, hogy az Akadémiának szakítania kell azzal a bürokratikus modellel, amely – nagy intézményeket, apparátusokat fenntartva – még a szovjet típusú tudományszervezésben gyökerezett. Nekilátott az átalakításnak, s az ennek eredményeképpen felszabaduló pénzeket a közvetlen tudományfinanszírozásra fordította.