Pallós Tamás

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) szíriai, iraki missziójába is besegít, magyar oldalról részt vesz Ostia egykori fórumának kutatásában, de legfőbb projektje a Tolna megyei Gölösi-dűlőben található késő római település, Iovia kutatása. Bertók Gábor az ezredforduló óta foglalkozik ezzel az először 1890-ben regisztrált, aztán csaknem teljesen elfeledett „zöldmezős” lelőhellyel. Három éve immár a Pázmány régészeti tanszéke egyetemi adjunktusaként és a térinformatikai kutatólabor vezetőjeként viszi a hallgatókat e szépreményű tanásatásra.

Kocsis Zoltánra emlékezve

Önvallomás, bűnbánati cselekmény, jóvátétel…? Mi lehetett a belső indíték? És miért ekkor született meg ez a darab? A XX. század közepén – amikor a „szabad” Nyugat-Európában nem számíthatott haladó szellemiségű, korszerű komponistának, aki spirituális, mi több, teológiai témát visz operaszínpadra. Francis Poulencnek ráadásul sikerült az, ami Puccininak is csak részben a páratlan szépségű, ám a mai napig nem a megérdemelt helyén értékelt Angelica nővérrel: egy apácaközösségben játszódó, alapvetően lélektani témájú művel gazdagította a nemzetközi alaprepertoárt. A Kármeliták beszélgetései azon kevés „korszerűtlen” kortárs klasszikus egyike, amely nemcsak hogy fennmaradt a zenei köztudatban, hanem mind nagyobb érdeklődést vált ki világszerte, és egyre több operaház tűzi műsorára.

A kármeliták címmel a Magyar Állami Operaház először mutatja be a francia Francis Poulenc 1956-ban befejezett művét, a Kármeliták beszélgetéseit. A világ nagy dalszínházaiban rendre feltűnő, megrendítő zenedrámáról a budapesti előadás rendezőjével, Anger Ferenccel beszélgettünk.

Akira Kuroszava evangéliumi etikája

Sir Antonio Pappano a Müpában

Fejezetek a pesti ferencesek itáliai oltárképének történetéből

Dosztojevszkij és Molnár Ferenc, kapott és továbbvitt értékrend, társulati lét, A Pál utcai fiúk közelgő bemutatója… Nem volt kétséges, hogy bőven akad aktuális téma Vecsei Miklóssal, a Vígszínház ifjú színészével. A lezseren otthonossá tett öltözőben kis gitár és egy laptop hever az asztalon. Kéznyújtásnyira itt is, ott is könyvek, olvasni- és/vagy tanulnivalók. Minden együtt, a kul­túr­vi­lág kicsiben, egy apró szobában. A beszélgetést – az alma mater érintésével – a patinás anyaintézmény, a Vígszínház „vonzásától” indítottuk.