Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes meghívására szeptember 30-án Magyarországra érkezett Bechara Butrosz Raï, a maroniták antiókhiai pátriárkája (képünkön). A libanoni katolikus egyházi vezető október 1-jén, lapzártánkkor a parlamentben sajtótájékoztatón elmondta: az állam a közel-keleti országban is tiszteletben tartja az egyház által képviselt értékeket.
Lehúztuk a redőnyt, lepedőt csíptettünk a függönyre, könyvekkel pockoltuk alá a vetítőt, és összevesztünk. A bátyám a Moby Dick, a fehér bálnát akarta, én az Öreg néne őzikéjét, végül A tücsök és a hangya nyert. Kiskorunkban rongyosra-ragasztottra néztük az apától örökölt hatvanas-hetvenes évekbeli diafilmeket, amelyek most valahol a padláson, egy poros doboz alján pihennek. Itt van helyettük a DVD, ugyebár. „De hát az nem olyan!” – mondhatnánk. Hisz van abban valami, amikor a gyerek az összetákolt vászon elé ül, a papa befűzi a filmet, a mama meg felolvas neki. Együtt van a család, s otthonunkban – nem holmi távkapcsoló-nyomogatás eredményeképp – életre kel a mese, igazi varázslat történik.
A hét kérdése
Támogatta az Országgyűlés szeptember 17-én azt a népi kezdeményezést, amely a családon belüli erőszak önálló büntetőjogi tényállássá minősítését sürgette. Így napirendre kerülhet a kérdés, s még idén megszülethet az erről szóló jogszabályváltozás. A kormánypárt kezdetben nem pártfogolta az ügyet, később azonban – a női tagozattal folytatott megbeszélés után – megváltoztatta álláspontját, s mellé állt. A kérdésről Ékes Ilona fideszes országgyűlési képviselőnővel beszélgettünk.
– Jogászok és a párt egyes képviselőinek korábbi véleménye szerint nincs szükség arra, hogy a családon belüli erőszak önálló büntetőjogi tényállást kapjon, hiszen a jelenlegi törvények és a jövőre hatályba lépő új Btk. is megfelelő jogi szabályozást jelentenek.
– Ugyanezt gondolom: megvannak a megfelelő törvények, amelyek mindenfajta testi és lelki bántalmazást büntetnek, s amelyek alapján el lehet járni az egyes esetekben. Többen magával a kifejezéssel sem értünk egyet, hiszen a család fogalmát mindenképpen védeni kell, nem lenne jó, ha az erőszakkal együtt büntetőjogi tényállásba kerülne. Úgy vélem, közel sem volt akkora jelentőségű a kérdés, mint amekkora visszhangot keltett. Túlságosan is felfújták, botrányt csináltak belőle.
Van még jó hírünk
Mesemúzeum és Meseműhely nyílik Budán szeptember 30-án, a magyar népmese napján a Budavári Önkormányzat és a Petőfi Irodalmi Múzeum összefogásával. A kétszázötven éves barokk épületben a gyerekek „meseutat” járhatnak be, meseírókkal találkozhatnak, megannyi mesekönyv közül válogathatnak, de beülhetnek a „hallgatókuckóba”, s elkészíthetik saját mesefilmjüket is. Az intézmény célja, hogy felhívja a figyelmet erre az ősi és eleven irodalmi műfajra, a mesére, s őrizze és ápolja a mesekincset.
Van még jó hírünk
A száz éve született Szentágothai János agykutatóra kerekasztal-beszélgetéssel, Solti György karmesterre pedig koncerttel emlékeztek szeptember 14-én az ENSZ Nevelésügyi, Kulturális és Tudományos Szervezete (UNESCO) párizsi székházában. Tudomány és zene címmel, Irina Bokova főigazgató fővédnökségével rendezték meg az emléknapot, amelyen az agykutató lánya, Szentágothai Klára és a karnagy özvegye, Lady Valerie Solti is jelen volt. A kerekasztal-beszélgetést Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke és Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, a magyar UNESCO-bizottság elnöke – Szentágothai János veje – nyitotta meg.
Elváltak és újraházasodottak lelkigyakorlata a verbitáknál
Házasságok bomlanak fel, családok esnek szét – katolikusok között, nálunk, Magyarországon is. Vannak, akik egyedül maradnak, s akadnak, akik újra megházasodnak – persze „csak” polgárilag –, de továbbra is szeretnének keresztényként élni, az egyház tagjai maradni. Nekik nyújtott segítséget a verbiták szeptember harmadik hétvégéjén megtartott lelkigyakorlata. A válásról és az újraházasodásról a lelkigyakorlat vezetője, a lengyel származású és hat éve hazánkban élő Wolowicz Ádám, a Szent Arnold Lelkigyakorlatos Ház igazgatója beszélt.
Központban a cigány művészet
A magyar jezsuiták – a Szakrális Művészetek Hetéhez kapcsolódva – idén is meghirdetik kulturális-lelkiségi fesztiváljukat, a Jezsuita Szigetet. Szeptember 15-e és 30-a között zajló programjaikon a cigány művészetet helyezik a középpontba, a rend ugyanis kiemelten foglalkozik a romák pasztorációjával. Cigány származású zene- és képzőművészek alkotásait mutatják be, s Mindannyian és egyformán testvéreim vagytok címmel kiállítást rendeznek, a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből válogatva.
Középpontban a hit éve
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) szeptember 4-én és 5-én tartotta meg őszi rendes ülését, amelynek főtémája a hit éve volt. Mivel az egyház október 11-én ünnepli a II. vatikáni zsinat kezdetének ötvenedik évfordulóját, a hit évét is e napon nyitják meg a római Szent Péter-bazilikában és szerte a világon.
„A tematikus év során külön hangsúlyt fektetünk a katolikus hit tartalmának szélesebb körű és mélyebb megismertetésére, a szentatya szándékának megfelelően” – mondta el Mohos Gábor, az MKPK titkára az ülést követő sajtótájékoztatón.
