Oda-vissza

Vé­get ért a far­sang, el­kez­dő­dött a nagy­böjt. Fény­te­len, ko­mor, bo­rús idő­szak ez. Az em­ber ma­gá­ra ma­rad ön­ma­gá­val, akar­va-aka­rat­lan is be­lül­re fi­gyel. Tud­ja, ér­zi, hogy tart­ha­tat­lan­ná vált va­la­mi, hogy vál­to­zás­ra, fej­lő­dés­re van szük­ség. Rá­esz­mél, men­­nyi­re ki­csi, tö­ré­keny és esen­dő. Ép­pen az Úr kar­ja­i­ba va­ló. Hogy is mond­ja Ady? „Mi­kor el­hagy­tak, / Mi­kor a lel­kem ros­ka­doz­va vit­tem, / Csön­de­sen és vá­rat­la­nul / Át­ölelt az Is­ten.” A nagy­böjt er­re is va­ló: ilyen­kor oda­búj­ha­tunk a Jó­is­ten­hez, hogy bo­csá­nat… fel­só­hajt­ha­tunk és ne­ki­ké­szül­he­tünk — az új­nak, a más­nak, ma­gunk mö­gött hagy­va a ré­git.

A han­gyák

Uni­ver­zum. Oszt­rák is­me­ret­ter­jesz­tő so­ro­zat (2005)

 

A tü­csök és a han­gya — gye­rek­ko­rom­ban ez volt az egyik ked­venc me­sém. Tet­szett, ahogy a szor­gos han­gya ki­oszt­ja a bo­hém tücs­köt. Néz­tem is a han­gyá­kat so­kat a kert­ben (meg — az ál­lí­tó­lag fi­nom han­gya­sav mi­att — et­tem is, de anya meg ne tud­ja!), és min­dig cso­dál­koz­tam, hogy se­rény­ked­nek.

Hallstatt

Élet a sziklák és a tó között

Uni­ver­zum — Oszt­rák is­me­ret­ter­jesz­tő so­ro­zat (2004)

 

Az a jó a kép­ze­let­ben, hogy oda visz, aho­va akar­juk. Én most Hallstattba aka­rok men­ni! Jön va­la­ki ve­lem? Se­gít a Du­na Tv mű­so­ra! Az ezer­fős auszt­ri­ai ba­rokk kis­vá­ros kü­lön­le­ges­sé­ge, hogy csu­pán egyet­len fő­ut­cá­ból áll. Ne­ve an­­nyit je­lent: a só he­lye, itt mű­kö­dik ugyan­is a vi­lág leg­ré­geb­bi — hét­ezer éves — só­bá­nyá­ja. A vá­ros a tó és a szik­la­fal kö­zöt­ti rend­kí­vül szűk hely mi­att a szik­la lá­bá­hoz, szo­ro­san egy­más­ra épült há­zak so­rá­ból áll, s meg­kö­ze­lí­te­ni csak egy majd­nem egy ki­lo­mé­te­res alag­úton le­het. Még egy ér­de­kes­sé­ge van: a te­me­tő, amely­ben a ha­lot­tak ma­rad­vá­nya­it tíz­éven­te ki­ás­sák, ko­po­nyá­ju­kat ki­fe­hé­rí­tik és ko­szo­rúk­kal dí­szí­tik, a hom­lok­ra pe­dig fel­ír­ják az el­hunyt ne­vét. Így él hát to­vább a nem min­den­na­pi vá­ros la­kó­i­nak min­den­na­pi tör­té­ne­te.

Isten szolgája

Sándor István szalézi szerzetes, vértanú az életben és a filmvásznon Február 22-én mutatták be az Isten szolgája – Sándor István című dokumentumfilmet a Terror Házában, a szalézi szerzetes emlékére tartott ülésen. Sándor István 1953-ban halt vértanúhalált, boldoggá avatása folyamatban van.
„Leginkább egy időutazáshoz tudnám hasonlítani a forgatást. Amikor Sándor István vallatásának felvételénél beléptünk a kihallgatószobába, minden nagyon valóságosnak tűnt” – mondja Almási Annamária, a szerzetesről készült film egyik statisztája. A Dér András rendezte dokumentumfilm címszerepét Orth Péter játssza, de megjelenik a vásznon Lux Ádám színművész és Bíró Lóránt szalézi szerzetes is, megannyi szalézi fiatal mellett. A stáb a forgatás kilenc napja alatt több eredeti helyszínt járt be: megfordult Szolnokon, ahol Sándor István született, a Clarisseumban, ahol szerzetesi éveit töltötte, valamint az Andrássy út 60. alagsorában, ahol kínzói vallatták. A filmben játékfilmes elemek is feltűnnek.

Már tudjuk az irányt

Nemzetközi romaintegrációs program a máltaiak irányításával „Havazás utáni reggelen a Tabán nagyon szép. Minden csupa fehér, tiszta – egyedül a szag emlékeztet a szegénységre. A kéményekből nem az eltüzelt fa illata száll, hanem az elégetett rongyok és szemét szaga árad” – kezdi a naplóját Dávid, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársa, a monori cigánytelep mindennapjairól. Ismert, hogy a máltaiak missziójának része a romák társadalmi beilleszkedésének segítése. Vezetésükkel most kétéves nemzetközi felzárkóztatási program indul az Emberi Erőforrások Minisztériumával együttműködésben – jelentették be november 16-án, Budapesten.

Búvópatakként

Beszélgetés a Szent Imre Gimnázium új igazgatójával

Idén százéves a nagy hagyományokkal rendelkező, patinás intézmény, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium. A közelmúltban új korszak kezdődött az iskola életében, szeptemberben ugyanis új igazgatót neveztek ki az élére. Barlay Bence múltról, jelenről, jövőbeli tervekről és a ciszterci szellemiségről mesélt nekünk.

Két ciszterci szerzetes van a tanári karban, s a zirci apátság a gimnázium fenntartója. Mindezen túlmenően miben és menynyiben ciszterci az iskola?

– 1912-ben, az alapításkor és az azt követő évtizedekben a ciszterci szellemiség egyedülálló volt Budapesten. Rendkívül közvetlen tanár-diák viszony jellemezte az intézményt, és nagyon komoly odafigyelés a tanulókra. Nem elitgimnáziumként működött az iskola: munkás- és parasztgyerekek éppúgy bekerültek, mint értelmiségiek. A vezetőség ügyelt arra, hogy nagy formátumú tanáregyéniségeket hívjon meg, az ország legjobb ciszter tanárait hozták Budapestre. A szentimrevárosi utcán gyakran lehetett látni tanárokat habitusban, gyerekek gyűrűjében. Ezt a közvetlenséget, odafigyelést próbáljuk továbbvinni, dacára annak, hogy nyolcvan évvel ezelőtt a rajz- vagy a testnevelő tanárt kivéve mindenki szerzetes volt, most viszont csak ketten vannak a tanári karban a szerzetesek. Időnként viccesen mondják, hogy a Szent Imre olyan, mint valami szabadidőközpont: huszonhárom szakkörünk működik, hat sportágban tartunk edzést. Nem csak az oktatásra, a nevelésre is összpontosítunk. A ciszterci szellemiséghez hozzátartozik a hit is, a kereszténység iránt elkötelezett fiatalok útnak indítása. Mindennap imádkozunk, hetente van szentmise. Jellemző ránk a kreativitás felkarolása. Számos öntevékeny, tehetséges gyerek jár ide, megannyi támogatandó ötlettel. Télen például teaházat, nyáron fagyizót üzemeltetnek a tanulóink.

Keresztény lélekkel Európáért

Magyar állami kitüntetés Schönborn bíborosnak

A közép-európai katolikus összefogás előmozdításáért, Magyarország melletti határozott kiállásáért és Európa keresztény gyökereinek következetes védelméért a Magyar Érdemrend nagykeresztje kitüntetést kapott Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek. Orbán Viktor miniszterelnök november 15-én az Országházban adta át az elismerést. Az ünnepségen részt vett Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is.

Kihívások a szekularizált társadalomban

Konferencia a keresztény politikáról

Keresztény politika a szekularizált Európában címmel november 15-én konferenciát tartottak a Parlamentben. Christoph Schönborn bíboros előadásában rámutatott: a keresztények sokszor úgy érzik, kisebbségben vannak, de XVI. Benedek pápa arra bátorítja őket, hogy előítéletektől mentesen álljanak a szekularizált társadalom kérdéséhez. Mint mondta, a történelem egyes korszakaiban a kereszténységnek jót tett, hogy át kellett mennie a szekularizáció kereszttüzén, hiszen megtisztulhatott, megélt hitté válhatott. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint a szekularizáció olyan ideológia, amelynek hívei szerint a vallásnak nincs létjogosultsága és kompetenciája közéleti kérdésekben.